Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 9. szám - Bertha Zoltán: Tanító és intő költői sorstörténelem (Kovács István: Shakespeare a Corvin közben)
121 A háborúk, s a nagy háború traumája is máig kísért – s mint kristályosan éles filmekben, a körülövező fények is keménnyé, ércessé jegesednek ( Érces fényözön ): „És megfürtösödött kék szilánkjai / eltalálják a verklizett filmekben / halálba vonuló vén bakákat is. (…) S rohamoznak a sisakok, a bornyúk, / és halál-hagyományt éltet a szurony... / Avarrá rongyolt tölgyfalomb a sorsuk, / s bombatölcsérekben adagolt iszony. // Marad-e élő a front össztüzében? / Halála helyén ássák meg a sírját; / így épül egyre a harctéri skanzen / a lövészárkok torzult sokszögében. (…) Száz éve is / hogy helytállt a honvéd! / Mit sem tudva azt, / mi vár rá otthon. / A széthullott haza... // Nagyapáinkké a porladó visszhang: / földmélyi marsban éneklik a nótát / a csillagokról... / S korhadt mankóiknak / támaszkodnak a vénséges diófák.” A dokumentáris tárgyi emlékekből összerakódó álló- és mozgóképek együttese, a jelenetek érzékletes deskripciója a tragikus fenség modalitását sugározza. Egyfelől a vissza-visszatérőn kimerevített valóságdarabkák sajgása (nem véletlen a sötét dermedés expresszív fogalmának gyakorisága: „Látó romokra dermedt alkonyat” – Romvárosok csönd-elégiája ; „Elég volt tudnom egy belém dermedt / családi történetből: / ha éjfél körül / apám után felsírtam, / mindig kézen fogott anyám, / és felöltöztetett, / hogy nekivágjunk az éjszakának” – Gyermekhang az éjszakában ; „éjféllé dermedt pillanat” – Decemberi hangulat, 2009 ). A személyes fájdalmat jelentő hadiárvaság ösztönriadalma, a második világháborúban elveszített édesapa hiánya, a rettegés mind-mind a lehetséges legmélyebb értelmű egzisztenciális és kozmikus létérzékeléssel társul és tetéződik: „Mintha a csodálkozás / hasonmása volna a félelemnek” ( Első két fényképem ); „Micsoda tánc? / Űr-döngölő / az összetört víztükörben” ( Balatoni vihar ); a szalmaszál „nem pusztán riasztó sorsjelkép, / hanem életünkben ólálkodó valóság” ( A búcsúzás kétségei ). Zsáneres, olykor szinte anekdotikus életképek, karakterrajzok közegéből is (például az egyikben a festőművész barát a személyi igazolványának a foglalkozási rovatába azt íratja, hogy „paraszt” – merthogy „művész sok van, paraszt meg alig”) minduntalan fölsajog (s A lélek vízjelei , a Mesebeli kert , a Virrasztás további ciklusaiban is) az éber múlttudat, s a jelen- és jövőféltő indulat. Az emlékezet megőrizte, hogy a valahai gimnáziumi osztály egyik tanára amikor Zrínyit emlegette, akkor mindig ezerkilencszázötvenhatra gondolt, „a Piros a vér re... / és az Egy mondat ra, / amely nem egy mondat volt. / (Biztos / meg kellett volna tanulnunk / mind a száznyolcvanat, / ha másként alakul a történelem.) ” (Hiszen „Illyés Gyula Egy mondata maga volt a forradalom” .) S a szent és mitikus, keresztény misztikus hagyományokhoz, a transzcendentális nyitottsághoz ( „A templom zsindelytetős tornya / csöndvisszhangos szekercelárma. / Pár lépés tőlünk a lajtorja, / de rálelünk-e fönn az Ácsra? // És körbejár bennünk a templom, / vagy körbe mi járjuk... Ki tudja? / Bezárt annak, ki nyitott nem volt, / akit csak erre vitt az útja” – Félúton ) való ragaszkodás vetül ki az erdélyi utazásokat ( „próbatételeket”, „úton-úttalanságokat” ) megörökítő darabokban is, a kalotaszegi Bánffyhunyadot, Szék városát, a kirabolt bonchidai kastélyt, Válaszutat, a Mezőséget, Háromszéket, Futásfalvát, Bukovinát és mind a többit felvillantó útiversekben; bennük a Kányádi-féle „fekete-piros” motívumra rímelő (és „lebonthatatlan égi táncház”-akra utaló) sorokkal: „Gyász és vér. / Hegedűhúrba font / fekete-piros dallama / a mindegyre közeledő halálnak, / s hajnalköszöntő lassúi azoknak, / akik az örökkévalóságot / megérni szeretnék” ( Próbatétel ), vagy a spirituális dimenziókra mutató versszakokkal: „A templomtoronyhoz érő napot / fölnégyeli a kereszt, / lángra kap a déli harangszó is, / bronzba önti az őszi tájat” ( Jánossal azon az őszön ). Arany János, Kallós Zoltán és mások (köztük Duna-deltai Golgotákat járók) megidézése összekapcsolja az
