Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Dean Young: Egy tökéletlen isten törésteszt-bábui; Az atmoszférában lángolnak a dicső részecskék; Sikertörténet; A tavasz szertartásai; Csöndes fű, zöld kő (Mohácsi Balázs fordításai)
194 Dean Young Egy tökéletlen isten törésteszt-bábui Mivel annyira hülyék vagyunk, papírból van a chipsbe rejtett ajándék, hogy akár le is lehessen nyelni. Nem lehet harminc méternél közelebb menni a Stonehengehez, mert mindenki szuvenírt akar törni magának, és a hazaút egyetlen sávra szűkül, így mindenki belebámulhat a gödörbe, hogy aztán panaszt tegyen. Azt mondanám, az emberiség legnagyobb találmánya a savanyú uborka. Isten azért teremtette a Paradicsomot, hogy azt mondhassa, Kifelé!, talán ezért teremtettünk olyan Istent, aki nem szereti, ha magunkfajta teremti őt. Nem csoda, ha minden reggelünk gyermekgyógyászat, a toxikológia délutáni akció. Fantázia csupán mindez, mocskos, mocskos fantázia? Talán Isten szemeteskonténerré akart változtatni, hogy felemelhessen a kukásautó hidraulikus karja és üresre döngessen. Talán fagyivá, hogy ragadós-édes legyél és elejthető. Talán genitália-arcú kagylóvá, hogy tabascóval locsoljanak és egészben egyenek meg, vagy hogy, az ő dicsőségére, gyöngyöt szülj. Az atmoszférában lángolnak a dicső részecskék A kutyám szeret repülni. A kávézóasztal felett ugrik át a kanapéra. Sosem zárják be többé a halottak városába. Ugrik, ha kekszet követel. Ha sétát. Egy letört kristályszilánkot a fény eredendő ideájáról. Aztán önvizsgálatba kezd és szőnyegén hever.
