Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
114 5-én azt közölte az összegyűlt tanácsnokokkal, hogy az ünnepélyre meghívandó személyek számát tekintve legalább 500 pengőforintba kerülne a megvendégelés. Döntés elé állította az összegyűlteket, hogy megrendezzék-e egyáltalán a lakomát. A tanács pedig a „ városi pénztár sokoldalú terheltsége miatt ” végül úgy döntött, hogy a város nem bír el ilyen összegű kiadást, ezért sajnálattal „ elmellőzték ” a bankettet. 11 1852. január 9-én az ekkor már főbíró Bódogh Antal a megyefőnöknél járt. Horváth Mihály megyefőnök csodálkozott a bankett elhalasztásán, annál is inkább, mivel szerinte arról már valószínűleg „felsőbb” helyen is értesülhettek. A „hiba” helyrehozására javasolta, hogy Kecskemét város tanácsa az ünnep megörökítésére tegyen egy bizonyos összegű alapítványt, melynek éves kamatából néhány szegény tanuló tandíja kiteljen. A tanács azonban úgy döntött, mivel a város a szükségeseket is alig képes fizetni, ezt sajnálattal nem tudja vállalni. 12 Hogy mi módon zajlott az ünnepély maga, és mit mondhatott a polgármester, erről sajnos nem maradt az utókorra írás. Helyi újság ekkor még nem jelent meg Kecskeméten. Az azonban biztos, hogy megtartották az ünnepélyes arcképelhelyezést, mert a február 27-i tanácsülésben felolvasták a megyefőnöknek Halász Gusztáv főszolgabíróhoz írt, s tőle Kecskemét tanácsához átküldött levelét. Ebből arról értesült az elöljáróság, hogy a helytartóság örömmel vette a császár arcképének a városháza nagyobb tanácstermében való ünnepélyes elhelyezését. Ezt „ mint a városi lakosság a felséges uralkodóház iránt tanúsított hű érzelmeinek ” kinyilvánítását fogadta. Azt írták, felsőbb helyen is tetszéssel fogadták a dolgot. 13 Valószínűleg ez az esemény is szerepet játszott abban, hogy Ferenc József alig pár hónappal később esedékes országjárása során Kecskemétet is felvették az útitervbe, sőt arra „érdemesítették”, hogy egy éjszakát itt töltsön az uralkodó. 14 A fogadásra tett előkészületek 1852-ben a megyefőnök – Horváth Mihály – május 15-én kelt levelében tájékoztatta a főszolgabírót Ferenc József császár magyarországi körútjáról. 15 A kecskemétiek, pontosabban a helyettes polgármester, Rhúz Pál azonban csak 1852. május 24-én értesült Csillag Benjámin megyei titoknoktól arról, hogy Ferenc József magyarországi körútja során Kecskemétet is „ szerencsélteti ” látogatásával. Azt is tudni vélte, hogy a császár június 11-én délután érkezik a városba, és szállása a megyefőnökség épületének felső emeletén lesz. 16 11 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1852. I. kötet 31. p. 12 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1852. I. kötet 52–53. p. 13 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1852. I. kötet 357. p. 14 A Minisztertanács már 1850 nyarán is tervbe vette a császár magyarországi látogatását, ezt előkészítendő április 3-án kimondták, hogy a haditörvényszékek működésének véget kell vetni. A látogatásra azonban akkor nem került sor. 15 A megyefőnök 1852. május 15-én kelt levele MNL BKML IV. 653/b A Kecskeméti Cs. Kir. Szolgabíróság iratai 706/1852. sz. irat. 16 Az egyemeletes Arany Sas vendégfogadóban 3 terem, 16 szoba, 1 bormérő szoba, 1 éléskamra, 2 konyha, 2 pince, 1 faszín, 1 kocsiszín, 3 nagyobb és 4 kisebb istálló, 1 nagy nyári istálló, vagyis állás
