Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
115 Hivatalosan május 31-én tájékoztatta Kecskemét tanácsát Horváth Mihály megyefőnök a látogatás pontos napjáról. A május 31-i tanácsülés résztvevői „ határtalan örömüket ” fejezték ki a hír hallatán. Méltó fogadtatás rendezését határozták el „ habár fényben és nagyszerűségben más nagyobb városokkal versenyzőleg nem is, de minden esetre körülményeinkhez illőleg gondoskodni városunk feladata ” – mondták ki. Hajagos Illésben merült fel a kérdés: mindenre honnan kerítsenek pénzt? A városi pénztár üres volt, mert Kecskemét még nem heverte ki a szabadságharc leverésekor és utána felmerült császári katonaság támasztotta követelések terhét. Ugyanakkor újabb kiadást jelentett a városnak a tervezett Cegléd–Szeged vasútvonal irányába eső földek kisajátítása, kártalanítása. Úgy döntöttek, hogy az ún. „ csücskőföldek ” eladásából befolyt pénzalapból veszik kölcsön az összeget, amit majd visszatesznek a közpénztárba. Ilyen címen 6763 pengőforint volt a pénztárban, ezt kívánták felhasználni a fogadtatás költségeire. Hajagos Illés elnöklete alatt egy bizottságot hoztak létre, melynek tagjai lettek: Decsy János, Keresztes János, Rhúz Pál, Tormássy Mihály tanácsnokok, B. Kiss Mihály fő- és Gömöry Frigyes aljegyzők, valamint Soós János, Bódogh Károly, Szél József, Ladányi Gergely, Kovács László és Ferenczy Gergely bizalmi férfiak. A tanács azzal bízta meg őket, hogy: „ …mindent, mit belátásuk szerint szükségesnek gondolnak, tegyék meg, az azokhoz megkívántató költségek a közönség részéről fedeztetni fognak. ” 17 Rögtön a következő napon, június 1-jén munkához látott a bizottság. Nem volt vesztegetni való idejük, mindössze 10 nap állt rendelkezésükre az előkészületek megtételére. Első tanácskozásukon döntöttek arról, hogy az uralkodó a városban három diadalíven fog áthaladni. Kecskemétre érkezésekor kettőn (a város határánál és a Kőrösi – ma Nagykőrösi – utca elején), távozásakor pedig a Halasi utca (ma Batthyány utca) végén felállított kapun. 18 A díszkivilágításra nézve elhatározták, hogy a templomok, iskolák és minden középület lámpafénnyel lesznek kivilágítva és transzparenssel ellátva, melyek költségeit a város fedezi. A feliratok szövegét be kellett terjeszteni a bizottsághoz. Elrendelték, hogy minden háztulajdonos az utcára szolgáló ablakait „ gyertyavilággal lássa el ” . A város maga biztosított hozzá cserép gyertyatartókat. 19 A sétatér – megyeházával szembeni sétány, melyet az egykori Dellő-tó lecsapolásával alakított ki Gyenes Mihály mérnök – kivilágítása több gondosságot igényelt. Pestről kívántak lámpákat hozzá beszerezni. Megtervezték azt is, hogy a császár útvonalán, az utcákon, kik és milyen módon foglaljanak helyet a lakosok közül, hogy a tolongást és a rendetlenséget elkerüljék. Eszerint a Kőrösi utca két oldalát a céhek, céhmesterek és segédek foglalhatták el a céhek zászlaival. (Azt is előírták, hogy éljen kiáltásokkal volt. Az udvarban állt egy „szivárványos” és egy gémeskút vályúkkal. A szobákat és a termeket vaskályhákkal fűtötték. 17 MNL BKML IV. 1609/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1852. II. kötet 213–215. p. – 1852. május 31. 18 Meghatározták a diadalkapu oszlopai közötti távolságot: 4,5 öl, és a kapu magasságát: 5 öl. A kapuk elkészítését Dubecz János ácsmesterre bízták. A méretre azonos kapukra megtervezték a feliratok szövegét is, s azt, hogy az oszlopokat lámpákkal látják el és zöld lombos ágakkal dí szítik. A szükséges ágak beszerzésével Gyenes Mihály városi mérnököt bízták meg. 19 A 2000 db elkészítésével Újvári János gölöncsért – fazekast – bízták meg.
