Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „Szívügyem volt a levéltári iratanyag” (Péterné Fehér Mária ny. főlevéltárossal Kriskó János beszélget)
192 szerettem a gyerekeket. Amikor bekerültem a levéltárba, Igazgató úrtól kaptam , vagy kértem, már nem vagyok benne biztos, azt a feladatot, hogy ha jönnek iskolai osztályok szervezetten a levéltárba, akkor én foglalkozzam velük. Jöttek is, k ezdetben még elég szép számmal. Bemutattam nekik a levéltár iratait, és meséltem a város t örténetéről. M ert szerettem ezt a munkát, szép lassan az én állandó feladatommá vált. Szerettem az érdeklődő gyerekeket, nagyon örültem, ha okos kérdéseket tettek fel, és következetesen megdicsértem őket, szóval szerettem mindig a fiatalokkal foglalkozni. Kés őbb aztán, amikor a főiskolások és egyetemisták megjelentek, a szakdolgozatukhoz segítséget kérve, vagy levéltári dokumentumokat keresve, velük is nagyon szívesen törődtem. Feltűntek a levéltárban olyan fiatal kutatók is, akik doktori értekezésükhöz vették igénybe a levéltár és az én személyes segítségemet. A legutóbb például Szilágyi Zsolt, aki kecskeméti tárgyú doktori értekezést írt 6 , hosszabb időt töltött nálunk, vele pedig kifejezetten izgalmas volt a közös munka, mert rendkívül érdeklődő volt, és nagyon komoly, szisztematikus kutatómunkát végzett. Sokszor még záróra után is bent maradtunk a levéltárban beszélgetni. Vele tényleg nagyon kellemes élmény volt a kutatás. – Mi a tapasztalata, ma mennyire számítanak a levéltárak segítségére például az egyetemisták, a szakdolgozók? Számos olyan, elektronikus úton elérhető adatbázis áll ma már a rendelkezésükre, amely akár át is értékelheti a levéltárak jövőbeli szerepét ennél a generációnál . – Csak részben tartok ettől, mert a levéltárak sem tudnak mindent digitalizálni. Főleg olyan dokumentumokat lehet digitalizálni, amelyeket darabszinten tartunk nyilván. Ilyenek például az oklevelek, a térképek, a tervrajzok vagy a fotók. De például a közigazgatási iratok vagy a tanácsülési jegyzőkönyvek olyanok, amiket kép szerint ugyan fel lehet tenni az internetre, de keresni igencsak nehéz így bennük. Főleg a régi, kézírással készült jegyzőkönyvek okozhatnak olvasási problémát képként digitalizált formában . Az angolok próbáltak például egy régi kézírás-felismerő programot készíteni, de őszintén, nem sokra mentek vele, mert minden kézírás egyedi. A lényeg az tehát, hogy a levéltári dokumentumok egészét, kutatásra alkalmas módon ma még nem lehet felvinni elektronikus felületekre. – Az Arcanum 7 vagy a Hungaricana 8 nem jó példák a digitalizációra? – De jó példák, de az Arcanum is inkább a térképeket és a jegyzőkönyveket tudja hozzáférhetővé tenni, ami persze óriási segítség és lehetőség. 6 Szilágyi Zsolt: Homokváros. Kecskemét történeti földrajzi látószögek metszetében. Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2012. 188 p. 7 Arcanum Digitális Tudománytár: Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika-adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. 8 Hungaricana: A szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett a mélyebb, feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.
