Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „Szívügyem volt a levéltári iratanyag” (Péterné Fehér Mária ny. főlevéltárossal Kriskó János beszélget)
190 olyan oklevél volt meg, amik már a elvesztek. Hornyik Jánosnak pl. az 1592-től vezetett tanácsülési jegyzőkönyvek még rendelkezésre álltak. Számos olyan oklevélről van tudomásunk, amelyeket Hornyik még közölt valamelyik munkájában, de ma már nem találkozunk velük. Óriási szerencsétlenség ünkre ezek a korai iratok a II. világháborúban elpusztultak. A tanácsülési jegyzőkönyvek jelenleg 1809-től állnak a kutatók rendelkez ésé re. – A viszonylag módszeresen kutatható iratanyag a 17. századtól lelhető fel? – Igen, 1662-től kezdve vannak adókönyvek Kecskemétről. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy az adókönyvek nem túl sok információt tartalmaznak. Kiderül belőlük, hogy a lakosok mennyi adót fizettek, ebből pedig a város társadalmi összetételére következtetni lehet. Ha családtörténetet kutat valaki, olyan szempontból érdekes lehet, hogy az adott családnév előfordul-e már 1662 óta az adókönyvekben . Viszont nagyon érdekes források, és némi kis kiegészítései az elpusztult tanácsülési jegyzőkönyveknek a számadáskönyvek, amelyeket a perceptor, a számvevő vezetett. Minden egyes kiadást és bevételt felsorolt, amely a város működése során az adott évben keletkezett. Ezek a számadáskönyvek már sok olyan apró adatot tartalmaznak, amelyek jelentősebb formában hozzájárulnak a város történetének megismeréséhez, illetve megértéséhez. A város igazgatásával, gazdálkodásával, a lakossággal kapcsolatos iratok, összeírások a 18. század elejétől maradtak fenn szinte folyamatosan. – Mi volt az a terület, amely önt az iratok rendezésén túl olyan mélységben is érdekelte, hogy azokról önálló kiadványokat vagy tanulmányokat jelentetett meg? – Szakmai folyóiratunk a Levéltári Szemle , ebben publikáltam hosszabb-rövidebb tanulmányokat, de két külön szakmai kiadványom is megjelent. Az egyik a városban működ ött egykori gazdasági szervezetek levéltárunkban őrzött iratairól készült 3 , a másik pedig az egykori egyesületek iratairól. 4 – Ezek a kutatók munkájához felhasználható segédkönyvek? – Igen. Leírják azt például, hogy a Katona József Társaság levéltárban őrzött iratai hány dobozban találhatók, és azokon belül milyen témák szerint vannak rendszerezve az iratok. Egészen olyan mélységig, hogy például 1935-ben milyen előadások hangzottak el a Katona József Társaság rendezvényein. Többnyire ezeknek az előadásoknak a kéziratai is ott vannak az iratok mellett. Nagy forrásértékű pl. a társaság levelezése is. Egy ilyen típusú segédkönyv, ami ilyen mélységben feltárja a rendelkezésre álló iratanyagot, nagyon sokat tud segíteni a kutatónak, rengeteg időt spórol meg számára. Csak ránéz a jegyzékre, amelynek természetesen van egy kis történeti bevezetője is, és tud miből kiindulni, nem kell a mintegy 40 doboznyi iratot lekérnie, csak azt, ami őt konkrétan érdekli. Ezek 3 Péterné Fehér Mária–Tánczos Tiborné: Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953 : a XI. fond főcsoport fondjainak repertóriuma. Kecskemét, 2000. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára. 4 Mikolajcsik Lászlóné–Péterné Fehér Mária: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában . Kecskemét, 2003. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 262. p.
