Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „Szívügyem volt a levéltári iratanyag” (Péterné Fehér Mária ny. főlevéltárossal Kriskó János beszélget)
191 voltak azok a szakmai publikációim, amelyek kifejezetten a kutatók munkájának megkönnyítése érdekében születtek. A személyes érdeklődésem viszont mindig Kecskemét város története körül forgott. – A várostörténeten belül milyen kérdések és területek érdekelték? – A választások történetével kezdtem el először foglalkozni, hiszen már a TDK dolgozatom is egy kecskeméti választást dolgozott fel. 1945 előtt az utolsó választás az 1939. évi volt. Hirtelen az eszembe villant: nézzük meg a folyamat legelejét, amikor a város már képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe. Ez 1848- ban volt. Feldolgoztam ezt is, utána az 1864–65–69-es országgyűlési választások iratanyagát is – kifejezetten Kecskemétre vonatkoztatva. Az is sokat segítette a munkámat, hogy ezeknek a választásoknak az iratanyagát én magam rendeztem, hoztam kutatható állapotba. Akkor döntöttem el, hogy szépen sorban fel is dolgozom őket. Aztán persze jöttek egyéb rendezni való iratok is, aminek kapcsán a választások feldolgozása kissé háttérbe került, de vannak még elképzeléseim és terveim. Nem feltétlenül arról, hogy a szisztematikus feldolgozást folytassam, hiszen közben belépett egy fiatal levéltáros generáció, akik közül néhányan szintén élénk érdeklődést mutatnak a választási iratok és események feldolgozása ir ánt. Inkább abba az irányba fordulnék, ami már korábban is foglalkoztatott, Kecskemét országgyűlési képviselőinek sorsa érdekel. Hasonlóan ahhoz, ahogyan feldolgoztam egy önálló kiadványban Kecskemét polgármestereinek életét és tevékenységét. 5 Odáig már eljutottam korábban, hogy az ide vonatkozó iratokat kigyűjtöttem. A publikációimat tehát alapvetően két dolog határozta meg: egyrészt, hogy folytattam azt a munkát, ami a TDK dolgozatommal elkezdődött, másrészt meg a levéltárosi munkám, az éppen rendezett iratanyag adott inspirációt egy-egy tanulmány elkészítéséhez. – Számon tartja-e, hogy hány könyve jelent meg az évek során, és körülbelül mekkora azoknak a tudományos publikációinak a száma, amelyek szakmai folyóiratokban, levéltári évkönyvekben jelentek meg? – Az önálló kötetek száma 10 körül van, az évkönyvekben, szakfolyóiratokban közölt munkáim száma pedig 50 körül lehet, kicsit több is talán. Ezek javarésze Kecskemét történetének egy-egy korszakával vagy fontos eseményével foglalkozik, ahogyan arra már utaltam korábban is. – Munkájának egy jelentős része abból állt, hogy a levéltárba betérő kutatók munkáját segítette, akár a már emlegetett segédkönyvek, akár a rendezett és kutatható állapotúvá tett iratanyag segítségével. A másik, egyáltalán nem elhanyagolható része viszont az ismeretterjesztő munka. Ehhez kezdetektől kedvet érzett? – Mindig közösségi embernek tartottam magam. Már általános iskolás koromtól kezdve erősen motivált, hogy a többiekért, a közösségért tehessek valamit. Sokszor szememre is hányták, hogy miért nem a tanulmányaimmal foglalkozom, miért inkább a közösség ügyeit intézem éppen, de ez nem tántorított el. Mindig 5 Péterné Fehér Mária: Kecskemét polgármesterei 1848–1950. Kecskemét, 1996. 40 p.
