Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Tóth László politikai és közéleti szerepvállalásai
158 ki magyar és német nyelven is. Az 1930-as hamburgi sakkolimpia rendezőbizottsága is Tóth Lászlót és az általa vezetett nyomdát bízta meg a versenyről készített könyv nyomtatásával. 28 Kiadványait a világ számos országába küldte el a sakkozóknak, és ő is számos szakkiadványt kapott tőlük. A következőket mondta erről Iványosi-Szabó Tibor: „ Tóth László álnéven írt a lapba [Magyar Sakkélet], és így tudta felvenni a tiszteletdíjat a nyugdíja mellett. Ezen túl minden számból hetven példányt kapott. Erre azért volt szüksége, mert ezeket a világ legkülönbözőbb részeire küldte, a legnevesebb sakkozóknak. Ő kapcsolatban állt az akkori sakkélet minden befolyásos személyével. Ezektől is kapott periodikákat és szakkönyveket is. […] Súlyos cukorbeteg lett, ekkor közel 2000 kötetből álló sakkszakkönyvtára volt, egy nagy szobafal tele volt vele. A hatvanas évek elején, 61–62 táján megegyezett a Magyar Sakkszövetséggel, 200 ezer Ft-ért megvették tőle a könyvtárát, ami ajándék volt, mert a tényleges értéke ennek a sokszorosa lehetett. 17–18–19. századi nyomtatványok, rendszerint amit küldtek neki, az dedikálva volt, ami növelte az értékét. Úgy engedte át, hogy csak a halála után vihették föl Pestre a könyveket a Sakkszövetséghez. Így gondoskodott róla, hogy nem hordták szét.” 29 Tóth László 1927-ben Kecskeméten a világ legjobb sakkozóinak részvételével nemzetközi sakkversenyt szervezett, melyen részt vett Aljechin világbajnok is, ennek a játszmáit is kiadta. 1940–41-ben közreadta a szovjet sakkbajnokság két játszmagyűjteményét, aminek nagy szerepe volt abban, hogy később a szovjetek elfogadták polgármesternek. Révai József 1945-ben mondta Tóth Lászlónak, hogy őt nagyon tisztelik a Szovjetunióban. 30 Iványosi-Szabó Tibor elmondása szerint „ A legelső sakkvilágbajnok kivételével, a második Emanuel Laskertól kezdve mindet személyesen ismerte. A szovjetekkel is nagyon jó kapcsolatban volt. A háború alatt kiadta a szovjet sakkbajnokság valamelyik évi játszmáit. Az anyagot Svájcon keresztül kapta meg, a háború alatt publikálta. Ez volt az egyik nagy-nagy szerencséje. […] A szovjetek azért álltak vele szóba 1944-ben, mert a szovjet sakkozással nagyon szoros kapcsolatban állt. Ezt elősegítette az is, hogy Lilienthal Andor zsidó származású magyar nagymesterrel, olimpiai bajnokkal jó kapcsolatot ápolt, aki a Szovjetunióba költözött, ahol 1940-ben megszerezte a Szovjetunió bajnoka címet is. Lilienthal 1935-ben költözött ki a Szovjetunióba, ő küldte Tóth Lászlónak az anyagokat.” 31 A második világháború vége felé, 1944. október 9-én kisebb szovjet támadás érte a város déli részét, a vasútállomás környékét, mire a vezető tisztviselők elmenekültek, köztük Liszka Béla polgármester is. Néhány nap múlva visszatért a városba, és magához hívatta a befolyásosabb egyházi és közismerten baloldali személyeket, akikről tudta, hogy a városban akarnak maradni: Baranyi László plébánost, Sárkány Béla evangélikus lelkészt, Károlyi Bernátot, a ferences rendház főnökét, Kovács Bálint református lelkészt, Tóth László nyomdaigazgatót, Molnár Erik ügyvédet és Sándor József városi ügyészt. 32 Arra kérte őket, hogy 28 Orosz 1968, 281. 29 Interjú Iványosi-Szabó Tibor nyugalmazott levéltár-igazgatóval Tóth Lászlóról. (2016. június 14.) 30 Orosz 1968, 289. 31 Interjú Iványosi-Szabó Tibor nyugalmazott levéltár-igazgatóval Tóth Lászlóról. (2016. június 14.) 32 Iványosi-Szabó Tibor a vele készített interjú során mesélt arról, hogy Molnár Erik és Sándor József miként találkozott először a Vörös Hadsereg katonáival: „Sándor József kisebbik fiával,
