Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Tóth László politikai és közéleti szerepvállalásai
157 A harmincas években itt nyomtattak 10-12 folyóiratot, melyek között több irodalomtörténeti jelentőségű ( Tanú, Válasz, Apolló, Magyarságtudomány, Láthatár ). A Tanú kiadását és terjesztését is a nyomda végezte. Arról, hogy ezt miért tartotta fontosnak, maga Tóth László írt a Kecskeméti Lapok ba: „Ma nem tűnik fel jelentősnek, ami évek múltán bizonyára művelődéstörténeti adat lesz: a magyar irodalom és tudomány megújhodásának jegyében született új folyóiratok Kecskemétről indultak el. […] Túl a nyomdatechnikai felkészültségen, értékes kulturális kapcsolatokat jelentenek e művek itteni köntösei és évenként száz- és százezer példányon a kecskeméti impresszum.” 23 1937- ben itt látott napvilágot a Márciusi Front kiáltványa is. A mezőgazdasági profil is egyre erősebbé vált, itt nyomtatták a Magyar Róna című mezőgazdasági szaklapot és a Mezőgazdasági Kamara különféle kiadványait is, ez az irányultság a város egyre sikeresebbé váló szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaságának és fejlődő élelmiszeriparának is megfelelt. A nyomda rendszerint veszteséges volt, ennek ellenére modernebb szedő- és nyomógépeket vásároltak, az 1937-es üzleti év elnöki jelentésében megállapították, hogy „ ez a vállalat nem nyerészkedésre alakult. […] Célja volt a sajtó útján szolgálatot tenni a magyarságnak, közelebbről Kecskemét ügyének, célja volt a magyar szellemi élet reprezentánsai munkáinak megjelentetését könnyebbé tenni, és ezáltal a magyar kultúrának tenni szolgálatokat. ” 24 Tóth László és a Részvény-nyomda irodalmi kapcsolatainak köszönhetően, a harmincas években a helyi Katona József Társaság és a református egyház rendezvényein egyre gyakrabban jelentek meg országos jelentőségű írók és költők, elsősorban a népi írók. A Kecskeméti Lapok ba is írtak és a helyi könyvesboltok kirakataiban is fellelhetők voltak műveik. A Kecskemétre járó Németh László és a népi írók fogalmazták meg „Magyar- ország elkecskemétiesítésének” gondolatát, azaz a kisbirtokos intenzív szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztés révén a vidék felvirágoztatásának eszméjét. 25 Tehát a nyomdának és tulajdonosainak, valamint Tóth László kapcsolatainak köszönhetően intenzívebbé vált a helyi kulturális, szellemi élet, és ennek köszönhetően a város is bekerült az országos köztudatba, egyfajta példává vált. A negyvenes években azonban a népi írók a Püski-féle Magyar Élet Kiadó felé orientálódtak, a Részvény-nyomda jelentősége csökkent. 26 Tóth László fiatalkorától élete végéig nemzetközileg is jelentős sakkszervezői munkásságot folytatott, valamint a sakkal kapcsolatos kiadványok előállításával és terjesztésével is foglalkozott. A sakk már fiatalkorától a szenvedélye volt, 1910-ben ifjúsági sakk-kört szervezett, majd 1911-ben, gimnazista korában részt vett a Magyar Sakkszövetség alakuló ülésén. 27 Igen jelentős kapcsolatrendszert épített ki ezen a területen. 1922-től 1950-ig szerkesztette és kiadta a Magyar Sakkszövetség hivatalos lapját, a Magyar Sakkvilág című folyóiratot, majd jogutódját, a Magyar Sakkélet et. Több sakkszakkönyvet és játszmagyűjteményt adott 23 Kecskeméti Lapok 1935. december 25. 24 Orosz 1968, 284. 25 Orosz 1968, 294. 26 Orosz 1968, 295. 27 Orosz 1968, 285.
