Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
84 is. Kecskeméten már vásárokat tartottak a XV. században, annak első említése 1463-ból maradt fenn. 18 Kecskemét mint vásárváros nagyobb jelentőségre tett szert, amit igazol az is, hogy a török hódoltság korában nem élhettek ezzel a jogukkal a szomszédos mezővárosok. 19 Itt csupán arra utalunk, hogy a hódoltsági állapotban is megőrizte Kecskemét kereskedelmi központ szerepét, Pesthez és Szegedhez hasonlóan. A szomszédos Kőrösről, Ceglédről is rendszeresen jöttek a – Szent Gergely- (március 12.), Szent Lőrinc- (augusztus 10.), Szent Katalin- (november 25.) napi – kecskeméti vásárokra. 20 A XVII. századi történeti forrásanyag nagyszerűen igazolja a török hódoltságban önmaguk sorának irányítására kényszerült mezővárosok összefogását. Az egyes mezővárosok autonómiájának fundamentumát képezte a vallás. A protestantizmus (az 1567-es debreceni zsinat határozata nyomán a kálvini ág, kálvinizmus) a mezővárosi önrendelkezést hatotta át a világi (magistratus) és egyházi hatóság (consistorium) szerves összefonódásával. Kecskemét különleges helyzetét igazolja, hogy itt a római katolikusság is, a ferences szerzetesrend jóvoltából, szerepet játszhatott a közösségi élet, az autonómia szerveződésében. A mezővárosi önrendelkezés legszembetűnőbben a bíráskodásban nyilvánult meg. Kecskemét mint török fennhatóságú mezőváros (a másik két várossal együtt hászváros) nem válhatott függetlenné Pest vármegyétől, jóllehet az a közigazgatási hatalom távol volt, Nógrád vármegyébe menekült a törökök elől, elöljárói Fülek, Nógrád, Szécsény várában látták el hivatalukat. 21 A kecskeméti ügyek intézésébe bevonták a másik két városbelieket is, sőt a környező, de távoli helységekből érkező piacozókat is, akiket a kecskeméti magisztrátus a bíráskodásába vont, meghívta őket ítélkezésére. Ezért is nevezték őket „fogott bíráknak”. A „Három Város bírósága” létezése, illetve működése már a XVI. század végétől ismeretes. 22 A „Három Város bírósága” nemcsak Kecskeméten, de Nagykőrösön és Cegléden is működött. 23 A helyi törvénykezést, illetve joghatóságot Pest vármegye tartotta ellenőrzés alatt. Ezért is, súlyosabb esetekben, Pest vármegye ítélőszéke elé kerültek az ügyek, s az ítéletek végrehajtása a vármegye, a viceis18 Sárosi Edit, 2011. 4. 19 Nagykőrös mezővárosi jogállását I. Lipót erősítette meg 1693-ban, s biztosította a szabad vásártartás jogát. A XVIII. század közepétől már negyedik alkalommal, Anasztáziusz vagy Szent György napján (április 24.) is tartottak országos állat- és kirakodóvásárt. Novák László, 1978. 20 Hornyik János, 1860. 249–250.; A XVIII. század közepétől május 10-én, Gordián napján (a XIX. század közepéig prosperáló híres „fehértói zöldvásár” valamint szeptember 26-án, Ciprián-napon is tartottak vásárt. Hornyik János, 1927; Novák László Ferenc, 2015. 21 Itt szükséges említést tenni az ún. paraszt vármegyéről, amely végeredményben Pest vármegye hatalmának előretolt állása volt. Novák László Ferenc, 2015; Vö. Szakály Ferenc, 1969; Szakály Ferenc, 1982. 22 Kecskeméten maradtak fenn XVI. századi történeti források – XX. század közepi pusztulásuk hatalmas veszteség –, amelyek erre is bizonyságul szolgáltak. Hornyik János, 1861. 98–99. 23 Például „ Foghott emberek szamara hozatta[m]’ Mustott dn 25.” – jegyezte föl a kőrösi számadó 1653-ban, abból az alkalomból, hogy a város főbírájának hívására összeült a Három Város bírósága. MNL PML NkV SZK 1653/54. 181.
