Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
83 keresztül. Ez az oklevél igazolja azt is, hogy a három település már jelentősebb volt a környezőkhöz képest, mivel „ trium oppidum seu villarum ”-ként említi. Azaz, a három település a falunál ( villa ) már jelentősebb, városias jellegű, a mezővárosi fejlődés ( oppidum ) állapotában létezhetett. 14 A sajátos történeti körülményeknek, a táji adottságoknak meghatározó szerepe volt a társadalmi, gazdasági fejlődésben, a mezővárosi fejlődés kibontakozásában. A honfoglalás után vidékünket is – templomos és templom nélküli – aprófalvak rendszere jellemezte. A XIII. századi tatárdúlásnak is tulajdoníthatóan depopuláció következett be; azaz a kedvezőtlenebb földrajzi fekvésű és adottságú – a településföldrajzi értelemben „helyi” és „helyzeti energiájú” – helységek elnéptelenedése, pusztává ( praedium ) válása. 15 A három jobb helyi és helyzeti energiákkal rendelkező település, Kecskemét és két szomszédja, magukhoz vonzották, magukba ötvözték a környező kisebb településeket, falvakat, s ezáltal kialakulhatott a tágas belső határuk, amely a mezővárosi fejlődés egyik, azonban igen fontos, meghatározó tényezője. A Három Város táji adottsága közel azonosnak tekinthető, mivel a Homokhátságon terülnek el. 16 A mezőgazdálkodásnak hasonló körülmények voltak adottak, így a földművelés, állattartás rendszerében egység, azonosság jöhetett létre, a három város sajátosságaként, amelyet valóságosan a kézműipar és kereskedelem koronázott meg. A gazdálkodás, kereskedelem alakította ki a sajátos társadalmi viszonyokat, teremtette meg a cívis társadalmat. A kor gazdasági konjunkturális viszonyaihoz jól alkalmazkodtak a mezővárosok. A tágas határ nemcsak a földművelés feltételeit biztosította, hanem kiterjedt legelőterületei, kaszálói által a nagy jelentőségű jószágtartást, s arra alapozódóan a jószágkereskedelmet is. A XIV. század második felében (Mátyás király kora), valamint a későbbi évszázadokban – különösképpen a török hódoltság korában – a nyugat- európai piacok ellátása sőre-marhával, lóval és juhval. 17 A jövedelmező gazdálkodás teremtette meg az erős mezővárosi társadalmat, a cívisek világát. A jelentős agrártevékenység, mezővárosi életmód mindinkább megkövetelte és szükségszerűvé tette a kézműipari termelést, amelynek minőségi színvonala, gazdasági jelentősége erősítette a Három Város, köztük kiemelkedően Kecskemét mezőváros szerepét, jelentőségét. A mezővárosi jogállás kivételes állapotot jelentett. A XIV. század közepén ugyan rövid ideig királyi város ( civitas ) volt Kecskemét vám és árumegállító jogával, azonban földesúri hatalom alá kerülve, a XV. század közepétől, a legfontosabb kiváltságot a földesurak közbenjárásával a királytól nyert vásártartási privilégium jelentette Kecskemétnek, akárcsak – valójában – a másik két városnak 14 Lásd Novák László Ferenc, 1978. 15 Kecskemét és környékének régészeti feltárásához Szabó Kálmán, 1938. 16 Cegléd helyzete jobbnak ítélhető, mert déli határa ugyan hasonló a szomszédokéhoz, homokvidék, az északi területe azonban a jobb talajminőségű dombságra is kiterjed (ez képezi a Cserhát délkeleti nyúlványát) 17 Pach Zsigmond Pál, 1963.
