Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 6. szám - Bíró-Balogh Tamás: Baka István könyvtárának dedikált köteteiről

101

végzettség, a beszélt nyelvek, a felekezethez való tartozás, vagy éppen a politikai beállítódás szerinti szelektivitás ugyanis jól megfogható, és ugyanakkor sok mindent elárul a

kapcsolathálózat szerveződéséről.

Életkor szerint természetszerűleg Baka saját generációja képviselteti magát leginkább. Bő

egy évtizedben született kapcsolathálójának minden legtöbbet dedikáló tagja: 1941: Utassy

József; 1942: Szepesi Attila, Kerék Imre; 1949: Kántor Péter, Nagy Gáspár, Temesi Ferenc;

1951: Markó Béla; 1953: Pintér Lajos, 1954: Géczi János, Töttős Gábor, Zalán Tibor. (Ebben

a sorban Baka 1948-as születésével éppen középen áll.) A kapcsolatháló azonban ebben a

tekintetben fölfelé is, lefelé is nyitott: az 1910-ben született Faludy Györgytől az 1970-ben

született Domokos Johannáig.

A nemek aránya az irodalmi élet összetételét ismerők számára nem meglepő: 198 dedikálóból mindössze 25 nő, ez az arány még a 8%-ot sem éri el. (Esetükben életkor szerint

inkább a Bakánál idősebbek dominálnak: pl. Szécsi Margit 1928-ban, Beney Zsuzsa 1930-

ban, Pór Judit 1931-ben, Kiss Anna 1939-ben, Czilczer Olga 1940-ben, Ács Margit pedig

1941-ben született, de a két „legerősebb női kötés”, a költőtárs Balla Zsófia és a szlavista-

társ Szőke Katalin már Baka legszűkebben értelmezhető generációjába tartoznak.)

Lakóhely szerint ugyanaz a kétcentrumúság figyelhető meg, mint a legtöbb, más városból

Szegedre tanulni érkezett (aztán vagy itt ragadt, vagy innen „visszaszármazott”) személy

esetében. Akárcsak Radnótinál, akinek már volt egy kialakult baráti köre Budapesten, amikor Szegedre jött, és itt ki kellett alakítania egy újat, hogy később, visszatérve a fővárosba,

megmaradjon – ha módosulva is – mindkettő, Bakánál is jól megfigyelhető Szekszárd

és Szeged kettőssége. Akik neki dedikáltak, leginkább e két városhoz köthetők (még

akkor is, ha az egykori egyetemi társak már nem Szegeden élnek, mint pl. Géczi János

Veszprémben, Szepesi Attila és Temesi Ferenc Budapesten, Füzi László és Pintér Lajos

Kecskeméten stb.). A legbelső körbe például „csak” Nagy Gáspár kerülhetett kívülről,

azaz sem Szegedről, sem Szekszárdról.

Az viszont mindenképp jellemző, hogy Baka Istvánnak – Ilia Mihály kapcsolathálózatának tagjaként – milyen határon túli magyar irodalmi kapcsolatai voltak. A neki dedikált

könyvek tanúsága szerint a legtöbb személyi kapcsolat az

erdélyi magyar írókhoz kötötte.

A közel húsz fő között van (a belső körbe tartozó Markó Béla mellett) pl. Csiky László,

Egyed Péter, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és a grafikus Plugor Sándor. A

volt Jugoszlávia területéről kb. féltucatnyian (pl. Bozsik Péter, Danyi

Magdolna, Jung Károly, P. Nagy István, Dési Ábel és Tolnai Ottó), a

Felvidék Grendel Lajos

személyében képviselteti magát, illetve a

nyugati és más emigrációban élők (illetve onnan

hazaköltöztek): Csatlós János, Faludy György, Határ Győző, Mózsi Ferenc stb. A külföldi

szerzők – bolgárok, oroszok, grúzok és egyetlen román – saját hazájukban élnek.

Irodalmi tevékenységet illetően a költők, prózaírók és műfordítók mellett szép számmal

vannak irodalomtörténészek (pl. Domokos Mátyás, Füzi László, Fried István, Görömbei

András, Grezsa Ferenc, Lengyel András, Monok István, Olasz Sándor, Szörényi László,

Vasy Géza), legtöbbjük persze szegedi, van filozófus (pl. Csejtei Dezső), szociográfus

(Horváth Dezső) és helytörténész (leginkább szekszárdiak).

Iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy a többség egyetemet végzett, mint Baka baráti köre, vagy később

kollégái, amikor az egyetemen tartott órákat. A

beszélt nyelvek viszonylatában – Baka

nyelvi orientációját és műfordítói tevékenységét ismerve – természetesen az átlagosnál

jóval nagyobb arányban vannak a szlavisták (tudósok és fordítók). A

politikai beállítottság szempontjából elég markáns kép rajzolódik ki. Nyolc-tíz politikus, vagy később véglegesen, vagy csupán több-kevesebb időre azzá lett alkotó van Baka kapcsolatrendszerében, s

névsoruk egy jól körülhatárolható politikai körön belül van: Bíró Zoltán, Csapody Miklós,

Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Lezsák Sándor, Szokolay Zoltán, Szörényi László, illetve