Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - „Vasmarkú lelkészre volt szüksége a gyülekezetnek” (Schill Tamás néprajzkutatóval beszélget Kriskó János)
122 – Feltehetően azoknak a monogramjairól lehet szó, akik pénzadományokkal támogatták a templom festését. A templom elején lévő kazettákon az egyházközség vezetőinek, Barabás Istvánnak, a tervező Szinte Lászlónak és az egykori helyi egyházközségi vezetőknek a monogramjait olvashatjuk, illetve a Kendecsy házaspár monogramja, akik hangadók voltak a dunapataji unitárius mozgalomban. Ők játszották a legnagyobb szerepet abban, hogy itt ma egy unitárius templomban ülhetünk. – Jól kivehető a templombelsőben az egykori csillár nyoma. Az eredeti csillár már nincs a birtokukban? – A középső kazettán, amely egyúttal a rajta szereplő évszámmal datálja is ezt a templomot, egy nagymé retű, fából készült csillár függött eredetileg. Hasonló stílusban készült, mint a szószék és a szószékkorona. Úgy tudjuk, a csillár még a mai napig fellelhető egy unitárius gyülekezeti teremben. Nem tűnt el tehát nyomtalanul, fényképünk mindenesetre van róla. Ami megmaradt az eredeti unitárius belsőből, az a szószék, a szószékkorona és a két hitközségi elöljárósági pad. Ezeket az utóbbi években sikerült restaurálni, és ha épp nincs ki állításunk, akkor visszahelyezzük őket a templombelsőbe az eredeti állapotnak megfelelően. – Meglepőek számomra a templomberendezés színei. Különleges a kazetták színvilága is. Eredeti állapotban hagyták meg a bútorzat festését? Megvan esetleg a kazetták és a belső bútorzat eredeti dokumentációja? – Az eredeti tervrajzok, a kazettás mennyezet kivételével, a teljes dokumentáció a birtokunkban van, így biztosan állíthatom, hogy a restaurálást követően minden az eredeti színében pompázik. Hogy mennyire különlegesnek számít itthoni viszonylatban a templom és a belső berendezése, jól jelzi, hogy mint különlegességet mutatta be egy építészeti szaklap 1938-ban. A kazettás mennyezetnek vagy Vernes Juditnál maradt a tervrajza, vagy az is elképzelhető, hogy tervek nélkül, mintegy saját kútfőből készítette el őket, ezt nem tudom biztosan. Sajnálatos módon pont a legnagyobb idegenforgalmi vonzerővel bíró kazettás mennyezetre vonatkozóan a legkevesebb a hiteles, dokumentumokra alapozott információnk. Annyit tudunk, hogy ez a kazettás mennyezet Vernes Juditnak az egyetlen templomi munkája volt életében. Teljes biztonsággal állítható, hogy a templom száz kilométerekkel mérhető környezetében nem fordul elő másik, hasonló műalkotás. Ráadásul teljesen elüt a környéken megszokott templombelsőktől és a bútorzattól, annak formájától kezdve a színezéséig. – A karzat is megmaradt eredeti állapotában? – A karzati mellvéd már egy rekonstrukció eredménye. A hullámos, felső csík eredeti, a többit jó pár évvel ezelőtt, egy felújítás alkalmával úgy rekonstruáltuk, hogy lebontottuk az eredeti állapotot eltakaró festést. Számomra máig teljesen érthetetlen, hogy ki és milyen indokkal festette át az eredetit, de azt a festéket eltávolítottuk, a kazettákról levettük a motívumokat, a virágokat, a mintát, és egy ügyes kezű festővel visszaállíttattuk az eredeti állapotot. Miután az eredeti dokumentációja hiányzik, 90 százalékos biztonsággal állíthatom, hogy olyan lett, mint az eredeti. – Hogyan alakult a templomépület tulajdonjoga a gyülekezet felmorzsolódása után? Felteszem, hogy a templom és a benne lévő kegytárgyak, valamint a teljes felszerelés átszállhatott az unitárius püspökségre. Ki ma a tulajdonosa az épületnek? – A mai tulajdonos Dunapataj Nagyközség Önkormányzata. Korábban, a gyülekezet megszűnését követően, valóban az Unitárius Püspökség volt a tulajdonosa az épületnek.
