Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - „Vasmarkú lelkészre volt szüksége a gyülekezetnek” (Schill Tamás néprajzkutatóval beszélget Kriskó János)
121 gyülekezet lélekszáma . Volt olyan év, amikor a lelkészi jelentés szerint az öt unitárius temetés mellett egyetlen keresztelés és egyetlen házasságkötés szerepel. Megmaradtak például olyan körözvények, amelyeken unitárius istentiszteletet hirdettek, szeretetvendégséggel egybekötve, és arra biztatták a helyi polgárokat, hogy vegyenek részt az alkalmon, és ha lehet, előre regisztráljon az, aki részt tud és részt kíván venni az eseményen. Az ötvenes évek végére olyan csekéllyé apadt a létszám, hogy már csak így lehetett megszervezni a közösségi alkalmakat. Talán a 40-es évek eleje, közepe volt a gyülekezet életében a legprosperálóbb időszak, amikor helyben lakó, saját szolgáló lelkészük is volt. – Élnek-e még olyanok a településen , akik akár személyesen részt vettek a kiválásban, vagy akik a felmenőik révén adalékokkal tudnak szolgálni a történtekről? – Nekem nincs tudomásom róla. Az utols ó bácsi, akit ebben a templomban kereszteltek unitáriussá, Kocoli Faragó Józsi bácsi volt, pár évvel ezelőtt halt meg. – A dunapataji egy fatornyos, fiatornyos, zsindelytetős, a környéken teljesen szokatlan megjelenésű kis templom, amelyet mintha egyenesen az erdélyi vidékekről hoztak volna ide, az Alföld közepére. Azért lett ilyen, mert a tervező, Szinte László erdélyi származású volt, vagy az unitáriusok fő fészkét jelentő Erdély előtt tisztelegtek ezzel? – Az erdélyi vonulat erőteljes megjelenésében minden bizonnyal meghatározó az a tény, hogy Szinte László erdélyi származású. Természetesen az unitárius ősök iránti tisztelet megnyilvánulása is kifejezést nyert a templom szerkezetében és díszítésében. Bizonyára volt praktikus indítéka is, nevezetesen, hogy nem kellett boltívessé átépíteni a templomhajót, hanem a kazettás mennyezet jól illeszkedett a felújított épület kínálta lehetőségekhez. Azt bizonyosan tudjuk, hogy a friss unitárius közösség és a budapesti vezetők is teljes értékű templomot akartak, olyat, amelynek tornya is van, és a toronyban természetesen harang is lakik. A pataji unitárius templom harangján, amelyet a helyi Bogárdi család adományozott a közösségnek, a korszellemnek megfelelően, Nagy-Magyarország térképe jelenik meg, a harangpalást közepén a reformátusok nagy zsoltárát, a 90. zsoltárt idézve. Ha a templombelső kialakítását nézzük, az is minden elemében Erdélyt idézi. Ez sem véletlen, hiszen a tervező itt is Szinte László volt. A festett kazettás mennyezet motívumai eredeti torockói bútormotívumok. Az alkotónak, Vernes Juditnak egy komplett torockói bútorsora, egy lakás teljes berendezése van a budapesti Néprajzi Múzeumban. Vernes Judit torockói származású, aki feltehetően a trianoni tragédiát követően áttelepült az anyaországba, és a fővárosban élte le az életét, de a művészetében a gyökerei minduntalan visszaköszöntek. A dunapataji unitárius templom fakazettáin is csupa torockói motívum szerepel, leszámítva két kazettát. A mennyezeti kazetták párosan vannak elrendezve. A középső sorban lévő második kazetta mintázata egy vázából kinövő, tulipánra emlékeztető növény, és ugyanez jelenik meg a másik oldalon is. Ez a kazetta egyedülálló módon kilóg a sorból. A rovásírásos feliratáról ismert énlakai templomból származik ez a motívum, mi több, a rovásírásos felirat körüli motívumok stilizált formái jelennek meg nálunk két kazettán. Az sem véletlen, hogy pontosan a szószék felett helyezkedik el a két kazetta. – Tett-e az alkotó vagy a tervező bármiféle írásos utalást arra, hogy az énlakai motívum hogyan került a torockóiak közé? – Sajnos erről semmiféle írásos nyom nem maradt, nem tudjuk az okát. – Néhány kazettán monogramok fedezhetők fel. Ők voltak a donátorok, akik támogatták a templom felépítését?
