Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
93 is éreztetni kívánta a cezúrát Görgei sorsvonalában. „Az ember magatartását a balsorsban is meg kell ismernünk, Görgey balsorsa pedig Világos után kezdődött, de teljes borzalmában a száműzetésből történt hazatérése után bontakozott ki.” 60 Az első tíz este a katona, a hadvezér tör- ténete, a tábornok szembesülése Kossuth szellemével. A három utolsó pedig Görgeinek a kiegyezést követő évtizedeiről, a magánéletéről szól. Fogadjuk el tehát, hogy Féja el akarta különíteni a tábornok két életszakaszát. Miért éppen 13 fejezet? A misztikus 13-as szám miatt? A köztudat szerint tizenhar- madika szerencsétlen nap. Az lett Görgei életében is. Tizenharmadikára esett a világosi fegyverletétel, a megtorlásoknak 13 aradi vértanú esett áldozatul. Más felfogás szerint, a közhiedelemmel ellentétben, nem kifejezetten szerencsétlen szám. Az élet nagy, sorsdöntő változásait jelenti, melyek kellő odafigyeléssel fejlődést eredményezhetnek, ám aki nem bánik jól vele, az akár bajt is hozhat saját fejére. Ha már a számoknál tartunk: Miért éppen tíz este a Kossuth–Görgei párbeszéd? A számmisztikában a 10-es afféle szerencsekerék: jelentheti a felemelkedést és a hanyat- lást, a bukást is. Egyszer fönn, egyszer lenn, mint Görgei? Vagy annak az időszaknak a jelzése, amikor Görgei és Kossuth személyes kapcsolatban (főként levelezésben) állt 1848 szeptemberétől? Találgatni ugyan lehet, de a regényben nincs utalás számmisztikához kapcsolható szerkezeti tagolásra. Ám kétségtelen, hogy mindkét korpusz zárlatában, a 10. és a 13. estén angyal szállt át a visegrádi Görgei-villa fölött. A kiengesztelődés és az irgalom angyala. A 10. estén elcsitul Görgei viaskodása dicsőséget és poklot osztó múltj ával . „Elvégeztetett – mondja. – A többi immár nem az én dolgom.” A 13. az irgalom pillanata. A halálos ágyon a tábornok „arca megszépült, mintha láthatatlan kéz simogatta volna végig, s a révbe érkezettek nyugalma lepte el. […] bátor és tiszta ez a tekintet, ilyen lehetett egykor, az idők elején, midőn igent mondott a sorsnak.” 61 Lenke fogta le a szemét, a Görgei-villa női ragadozói között a szűzies, csöndes, befelé forduló Lenke. Alakja szimbolikus: a tiszta érzés, megértés, rajongás és hűség dekóruma „a meggyalázott, rommá omlott hős” halálos ágyánál . 8. Az első korpusz a hadvezér története. Fejezetei egységesen átformáltak. R övid, hagyományos elbeszélő technikájú táj- és életkép vezeti be mindegyiket . Az agg tábornok életének valóságos idő és tér keretében, a regényfikció jelenének partjai közt hömpölyög a megnőtt emlékezet árja, a múlt . Z árt időkeretben, napnyugta után. Találó a cím: a tábornok visegrádi otthonában este jelenik meg Kossuth. „Beszélgetésükben hullámzik a szabadság- harc története” 62 A dialógus időkeretét a regény konkretizálja: 1912 augusztusa és 1913 tavasza közötti tíz hónap egy-egy estéje. Az első este a világosi fegyverletétel évfordulója, augusztus 13. A tábornok „hozzá sem nyúlt a különben jó étvággyal fogyasztott vacsorához, az asztal szélére tolta, és tovább merengett. Szürkült mán, de nem gyúlt lámpavilág a Görgey-portán, augusztus tizenharmadikát mutatta a falinaptár, és ezen az estén árva gyufaszál sem sercenhetett.” Tegnap délután 60 Féja Géza Egy regény keletkezéséről . Új Forrás, 1974. 1. 82. / Törzsek, hajtások , Szépirodalmi, Bp. 1978. 247. / Visegrádi esték , Mundus, Bp. 2003. 274. 61 Visegrádi esték . Szépirodalmi, 1974. 460. / Mundus, 2003. 270. A regényből vett idézetek lelőhelyét általában mellőzöm, főként a színező jellegűeket. 62 Féja Nagy Olgának írt levele, Budapest, 1974. április 8. Egy barátság története , 73.
