Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
88 múlt, a hívatlanul is visszatérő tűnt idő. […] Mindenki s minden föltámad, hiába tették sírba, újra végig kell szenvednem és harcolnom a múltat, nem úgy, mint egykor, de sűrítve, irgalmatlanabbul. […] az öregedésnek azt a félelmetesen szép belső drámáját szeretném megírni – a megnőtt emlékezet regényét. A tényleges idővel folytatott küzdelem mellett a tusakodást a visszatért idővel.” 36 Aligha tévedünk, azt feltételezve, hogy az önéletrajz el-elakadása idején fogant és kihordott Görgei-regényben Féja megtalálta sorsmetaforáját? 37 A nemzeti önismeret erősítése mellett hangsúlyosabb indítéka volt az írói lélekmosdatás. Így, ha kódoltan is, hátrahagyhatta testamentumát, közvetve elvégezte számvetését. 5. A történeti élményanyag – Görgei pályaképe – kínálja magát Féja életanyagának befogadá- sára. Az áthallások nyilvánvalóak. Görgei sorsmotívumai – az írói katarzis hívására – Féja pályaívéhez kapcsolhatók. Görgei „életének – bár csaknem száz esztendőt ért meg – mindössze három »fejezete« van: az első a helyét kereső s nem lelő, lázongó ifjú huszártiszté, a második a hadvezéré, a 19. század legnagyobb magyar katonájáé, a harmadik pedig a polgári halotté” 38 – írta Féja. Ugyanilyen hármas osztatú az ő élete is. Az ember és szerep összhangját hosszú ideig nem találó ifjú irodalmár is a teljes ismeretlenségből jutott fel igen gyorsan a csúcsra. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezéralakja, a Nemzeti Múzeum megszentelt helyéről mond ünnepi szónok- latot, Viharsarok című szociográfiáját és sajtópöreit a legszélesebb sajtónyilvánosság kíséri. „Óriási gégeként” 39 kiáltja szét az örök március követeléseit. 1945–1956 között viszont száműzött, „polgári halott” . Mindkettőjükre nagy árny vetül. Görgeire Kossuthé, Féja Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékével birkózik, még élete végén is. 40 A harmincas évek elején alvezérféléje, lapjainak szerkesztője, az évtized közepén elválik az útjuk. 1945-ben Bajcsy-Zsilinszky politikai mítosszá lesz, Féját háborús bűnössé próbálják kreálni. A tábornokot is, az írót is árulónak ki áltották ki. Féját a Bajcsy-Zsilinszky özve- gye körében szerveződött baráti társaság éppúgy 41 , mint a Haladás és a Kis Ujság cikkírói, párizsi emigránsok vagy a Moszkvából hazatért Révai József a Marxizmus és népiesség 1946-os kiadásának előszavában. Mindkettejük konfliktusaiban nem kis szerepet játszott kisszerű, intrikus környezetük, miközben széles táboruk volt és van, 36 Min dolgoznak a magyar írók? Féja Géza válasza az 1972. évi külön melléklet számára. Új Írás, 1972. 12. 121. 37 Ördögh Szilveszter is úgy vél te, hogy a Visegrádi esték áttételesen Féja vallomása az „esztergomtábori és a békéscsabai esztendőkről, az őt ért vádakról, a bonyolult valóságról, s emberi gyarlóságairól. […] Úgy vélem, ez a »szerepjátszás« (a vallani akarás, de nem tudás helyett más képében vallani) az ok, hogy torzóvá lett a Visegrádi esték. ” Ördögh Szilveszter: Az öregkor kezdőkörei, Alföld, 1977. 75–77. Ördögh sajnos összetévesztette a szerepjátszást a mű alkotáslélektani alapjával, az írói motivációval. A történelmi tényekre épülő Görgei-regény Féja sorsmetaforája, és nem a maszkabálja. 38 Féja Géza: Egy regény keletkezéséről. Új Forrás, 1974. 1. szám, 86. Lásd még: Féja Géza: Törzsek, hajtások , Szépirodalmi, Bp. 1978. 254–255. / Féja Géza Visegrádi esték , Mundus, Bp. 2003. 278–279. 39 Németh László nevezte így. L. Homályból homályba , I. 495., Magvető és Szépirodalmi, Bp., 1977. 40 Lásd Bajcsy-Zsilinszky Endre. Lapszélre, i. m. 72–154. 41 L ásd: Perújrafelvétel? Kortársak Féja Gézáról. In. Zimonyi Zoltán Öt közelkép , Miskolc, 1989, 5–110.
