Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
84 Féja munkái – a népi írók mozgalmára jellemzően – irányzatos jellegűek. Kossuth- könyve is aktuális célokra hangolt, kultikus szándékú. A magyar Külügyminisztérium 1944 augusztusától kiugrási propagand á ba kezdett. Demokratikus hagyományainkat kívánt a megismertetni az országgal hadban álló nyugati hatalmakkal. A legnagyobb titok- ban szőtt tervbe az agitatív stílus ú Féját is bevonták. Szöveggyűjtemény szerkesztésére és egy Kossuth-könyv megírására kapott megbízást. 10 Kossuth – amerikai ismertsége és az emigrációban kidolgozott politikai elvei alapján (dunai népek konföder ációja , önkor- mányzatiság) – alkalmas ügyvédnek tűnt a vesztésre álló ország védelmében. Féja kézirathoz fűzött jegyzete szerint a Külügyminisztérium propagandisztikus terveit „túlszárnyalták az események”. Mégis folytatta a munkát, a könyvet 1945 szeptemberében Békésen, illetve Békéscsabán fejezte be. Szavát kívánta hallatni az alakuló új történelmi- társadalmi viszonyok között. Nyomdakész állapotban ez utóbbi, „népi demokratikus”- ra 11 hangolódott kézirat maradt ránk. Féja tervét ez esetben is meghaladta a történelem. A könyv kultikus indítéka Görgeit (Széchenyihez hasonlóan) kisebbítette, arisztokrati- kussá rajzolta az arcél ét : „gyakran hivatkozott demokratikus meggyőződésére, arra, hogy a nép magatartását tekinti egyetlen biztos zsinórmértéknek” , hogy „megbízik a néplélek ítélőképességében”, de „gyakorlati magatartása eltávolodott a demokratikus érzülettől, inkább arisztokratikus hajlamokról tanúskodott”. 12 A Visegrádi esték ezzel ellentétben demokratikus érzületűként ábrázolta a tábornokot. Irányzatos torzításai ellenére is (vagy éppen azért) a Kossuth Lajos és a Visegrádi esték Görgei- (és Kossuth-) képének összehasonlítása megérne egy kisebb tanulmányt. Egyezést és lényegi eltérést találunk bennük. A regény kiigazítja, árnyaltabbá, így hitelesebbé teszi a Kossuth-könyv Görgei-képét. Az árulás vádja egyikben sem merül fel. Féja mindkét művében úgy látta, hogy Görgei magyar öntudata kétségtelen, nem császári érzelmű, gyűlölte a Habsburg-rendszert, egyedül ő volt alkalmas „nagyszabású katonai vállalkozások végrehajtására a magyar vezérek közül”. A Kossuth-könyv elismerte ugyan, hogy Görgeinek számos kérdésben igaza volt, mégis „Kossuth oldalán állott az egész igazság”. 13 2. Féja gyermek- és ifjúkora „a negyvennyolcas szabadságharc bűvkörében telt”. 14 A Görgei-téma, ahogy mondani szokták, ott hevert a lába előtt. Bölcsődal című visszaem- lékezése szerint kisfiúként minden március tizenötödikén ablakra szorított arccal figyelte a tabáni parasztok és kisiparosok fáklyás vonulását a lévai temető honvédsírjaihoz, ahol a nagysallói csata halottjai pihentek. 15 Igaz, az ütközet hadvezére Damjanich és Klapka volt, de a tavaszi hadjárat hőse, a feldunai sereg fővezére Görgei. Féja Géza érdeklődése a későbbiekben is felébredhetett volna a téma iránt. 10 A keletkezési körülményről lásd Zimonyi Zoltán Utószó Féja Géza történelmi tanulmányához. Forrás 1981. 1. 23–26. 11 A könyv zárófejezete szerint Kossuth „megint teljes mértékben időszerűvé válik majd a magyar nép felszabadulásának pillanatában” . Kossuth Lajos , i. m. 318. A kéziratban még azt is olvashattuk: „ma népi demokráciának hívjuk ezt a szabadságot”. 12 Kossuth Lajos , i. m. 162. 13 Kossuth Lajos , i. m. 165., 174., 178. 14 Féja Géza: Egy regény keletkezéséről . Új Forrás, 1974. 1. sz. 81–86. Lásd még: Féja Géza: Törzsek, hajtások , Szépirodalmi, Bp. 1978. 245–255. / Féja Géza Visegrádi esték , Mundus, Bp. 2003. 273–279. 15 Bölcsődal, Életregény, Magvető, 1958, 38. A jelenet beépült a Visegrádi esték be is. 4. este, Szépirodalmi, 1974. 136., Mundus, 2003, 83.
