Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: A „megnőtt emlékezet” regénye (Féja Géza: Visegrádi esték)
85 Az 1920-as évek második felétől munkatársa, szerkesztője Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjainak. A politikus környezetében virágzott Görgei kultusza. Zsilinszky nagy magyar hadvezérnek, igazi hősnek tekintette a tábornokot. 16 Az Előőrs ben több részlet jelent meg Pethő Sándor Görgei-életrajzából. 17 Szintén az Előőrs hozta nyolc folytatásban Julier Ferenc Görgey című 13 fejezetből álló tanulmány át a magyar hadvezérekről írt cikksorozat részeként. 18 A bécsi archívumok megnyílása után, az 1920-as években megindult a forradalom és szabadságharc levéltári forrásainak kiadása. A korabeli sajtó híradásaiból nyomon követ- hető a kialakuló Görgei-kultusz: szobrot avatnak a budai várban, emlékkövet Visegrádon, katonai egység veszi fel a nevét Miskolcon. A Budapesti Hírlap az 1930-as években vissza- visszatérően foglalkozott Görgei Artúr magánéletével, gyermekei sorsával. Felébreszthette volna Féja érdeklődését szellemi környezete is, például Móricz Zsigmond vagy Sárközi György. 19 Móricz 1912-ben meglátogatta az agg tábornokot 20 , több tanulmányt, cikket is írt róla. A Móriczhoz fűződő közeli kapcsolatai révén a magánéleti titkok iránt különösen fogékony Féja bizonyosan tudott a „régi, nagy intrikák, örvénylő pletykák” árnyalakjairól, amelyekkel Görgey Berta árasztotta el az őt meglátogató Illés Endrét, aki erről hírt vitt Móricznak. 21 Tudhatott róla Illés Endrétől, vagy magától Móricz Zsigmondtól, a pesti közbeszédből, vagy Metzker Károly rövid emlékiratából. 22 Mindarról tehát, amit Görgei valós vagy vélt magánéleti „árulásairól” a Visegrádi esték 11. és 12. fejezetében olvashatunk. Féja becsvágyát a téma azonban hosszú ideig egyáltalán nem keltette fel. Az elbeszélő műfajnak 1945-öt megelőzően egyébként sincs szerepe az életműben. Más kor, más élet- helyzet tette fogékonnyá a tábornok ellentmondásos sorsa, az emberi kárhozat életmo- dellje iránt. 3. A regényt hetvenéves korában kezdte el, 1972 decemberében fejezte be. Abban az életkorban, amikor az ember egyre inkább a múltba réved, tapasztalatait, élete értelmét, sikereit és kudarcait próbálja összegezni. Szeretné megérteni a sorsát, erkölcsi testamen- 16 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Görgei, Előörs, 1930. augusztus 2. 1–3. 17 Pethő Sándor Görgey Artúr, Genius Bp., 1930. 18 A tanulmányokat könyv formában is megjelentette. Julier Ferenc Magyar hadvezérek, Budapest, 1930, Stádium Kiadó. 19 Sárközi György Mint oldott kéve című regényének főhőse báró Mednyánszky Cézár, a honvédsereg tábori főpapja, Görgei híve. Féja az Előőrs ben (1931. 49. sz. 5. ) ismertette a művet. Sárközi elvetette az árulás vádját, Görgey Prágában címmel a regény egyik fejezetét elbeszélésként is közölte a Nyugat ban (1930. II. 11–28.). 20 Féja beleszőtte Móricz látogatását a Visegrádi esték be, a regényidő kezdetét ennek segítségével állapíthatjuk meg. 21 Illés Endre: Görgey Artúr egyetlen lánya súlyos betegen és megrázó szegénységben nyomorog idegenben , Budapesti Hírlap, 1934. május 6. 7–8. Illés Endre évtizedek múltán Móricz Zsigmondra emlékezve felidézte a riport születésének körülményeit. „Szekfű Gyula hívta fel a figyelmemet a magányosan, nagyon szegényen élő, már nagyon idős asszonyra. A címét is ő adta meg. Meglátogattam, megrázott a környezet. […] Rögtön panaszolni kezdte kivetettségét, sanyarú napjait, egész életét.” Magánvizsgáim (Móricz-emlékek), Népszabadság, 1974. 92. sz., április 21. Vasárnapi melléklet 1. 22 Metzker Károly 1883–1907 között Visegrád községi jegyzője, személyes ismerőse az idősödő Görgei tábornoknak. R övid emlékirat a állítólag 1936-ban jelent meg egy kicsiny könyvecske formá- ban. Lásd Szőke Mátyás: Királyi vadászatok Visegrádon (IV. rész), Visegrádi Hírek, 2017. február, 12–14.
