Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - „A minőség a lényegi kérdés, nem a nosztalgia” (Szarka Balázzsal, Palotás Gáborral és Avramucz Attilával Kriskó János beszélget a Piros Arany és az Erős Pista hungarikummá válásáról)
119 tehát nekünk az egyik legfontosabb teendőnk az volt, hogy ezt a rezisztenciát beépítsük úgy, hogy egyébként a fajtának az egyéb tulajdonságai, a beltartalma, és például az, hogy könnyen el lehessen távolítani a kocsányt, megmaradjanak, vagy számunkra kedvezően alakuljanak. Avramucz Attila – Szép kifejezés ez a kocsányeltávolítás, de fontosnak tartom, hogy elhangozzék a „csipedés” kifejezés. A hungarikum-pályázatban ezt használtuk, és nagyon szeretem ezt a szót, nagyon jól kifejezi a kézműves jelleget. Szarka Balázs – A nemesítési célkitűzéseinkben hangsúlyos szerepet kapott még az érési ciklus meghosszabbítása, széthúzása is. Palotás Gábor – Valóban, a komplex szempontrendszerbe beletartozik a koraiság és a tövön tarthatóság is. Mindez azért, hogy a szezont minél inkább ki lehessen tágítani, október végéig, vagy akár november elejéig. A szezonhossz sem mindegy a mi szempontunkból. Nagyon komplex elvárásrendszernek kell megfelelniük ezeknek a fajtáknak. Problémánk az erős fűszerpaprikával volt, mert az édes fűszerpaprikában eleve jobban állt a hazai nemesítés az őrleménycélú felhasználás miatt. Annak tudniillik óriási piaca van. Országos szinten nézve a mai napig az édes fűszerpaprika termesztése a domináns. Nekünk viszont a csípős volt a fontosabb. Eljutottunk tehát oda, hogy saját nemesítési programot indítottunk, és ennek egyfajta sorrend az eredménye most, mert az Erős Pista- alapanyagon kívül egyéb új ötletek is jöttek. Említettem, hogy a Haragos Pista alapanyaga egy melléktermék volt. Amikor a csípősséget akartuk növelni, akkor ehhez különféle, más keresztezési partnereket, más fajtákat vontunk be, és az egyik ilyen, radikális út az volt, hogy indiai eredetű vadfajokkal is kereszteztünk hazai fűszerpaprika-fajtákat. Ebből született egy olyan, úgynevezett fajhibrid, amely az előzetes várakozásainkhoz képest pozitív csalódás volt. Mert hazai körülmények között, szántóföldön nagyon biztonságosan lehet termeszteni, baktériumrezisztens, és kiválóan alkalmas arra, hogy az Erős Pistánál lényegesen csípősebb terméket állítsunk elő belőle. Az is szempont volt, hogy ilyen igények azért időről időre felbukkantak, hiszen vannak, akiknek az Erős Pista már nem elég csípős. Ezt a fogyasztói igényt pedig nyilván ki kell szolgálni. Ennek természetesen még nincsenek történelmi előzményei, ezért a Haragos Pistát eleve nem is nevesítettük a pályázatunkban. Ez nem olyan hagyomány, amely a nemzeti értéktár része lehetne, hanem olyan újdonság az alapanyagban is és a késztermékben is, amely garantáltan legalább négyszer olyan csípős, mint amilyen az Erős Pista, és amellyel egy jól körvonalazódó fogyasztói réteget kiszolgálunk. Annak ellenére, hogy melléktermék volt, mi nagyon büszkék vagyunk rá, és a forgalmi adatok is igazolják, hogy abszolút sikeres. Olyannyira, hogy már exportálunk is belőle. Ettől függetlenül a számunkra az volt a fontos a nemesítés során, hogy a törzstermékeink alapanyagát megnyugtatóan biztosítsuk. 2015-ben egy saját kis mini vetőmagüzemet építettünk Hetényegyházán, azért, hogy ezeknek az új fajtáknak a vetőmagját ott elő tudjuk állítani, és 2017-re eljutottunk odáig, hogy a saját fajtáink tették ki a termeltetés többségét. – Az önök által előállított vetőmag éppúgy fémzárolt vetőmag, mint amit a szakboltokban lehet kapni? Palotás Gábor – Igen, ezek államilag elismert fajták, az összes szükséges engedély birtokában, megfelelő hatósági ellenőrzés mellett. Annyi a különbség, hogy itt mi vagyunk a fajtatulajdonosok és a forgalmazók is. Nem olyan különleges ez, van néhány magánnemesítő is a palettán, de az ő kínálatukban főként étkezési paprikával, illetve pritaminpaprikával találkozunk. Szarka Balázs – Kicsit bővítettük az Univer vertikumát. Ugyan most a paprikáról beszélünk, de megemlítem, hogy a paradicsommal kialakult egy mezőgazdasági ágazatunk,
