Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Gyenesei József: Az égettbortól a „báráckig” (Adalékok a kecskeméti barackpálinka történetéhez)
233 szőlőtörköly feldolgozását végző üzem szeptember 1-jén kezdte meg működését, cégbírósági bejegyzése október 30-án történt meg „Kecskemét th. város központi szeszfőzdéje” szöveggel, amely a következő év tavaszától „Kecskemét th. város gyümölcsértékesítő és központi szeszfőző vállalat” elnevezésre módosult. 10 A miniszter által kiadott engedély kötelezte a központi szeszfőzde vállalkozóját, hogy a Kecskemét város területéről beszállított és szeszfőzésre, valamint szilvaíz készítésére alkalmas összes szilvát, szilvacefrét, szőlőtörkölyt és borseprőt szabott áron, készpénzért megvásárolja és szeszfőzésre, szilvaíz vagy aszalt szilva, a kifőzött szőlőtörkölyt, illetve a borseprőt pedig borkő, takarmány és olaj készítésére használja fel. A város házi kezelésében működő vállalkozás kezdetben igen eredményesen működött. A szeszfőzde nyeresége a zárszámadások adatai szerint 1918-ban meghaladta a 11 ezer, öt évvel később pedig már a 4 millió koronát, amely a pénzromlás ellenére is figyelemre méltó növekedés volt. A pálinkaértékesítési lehetőségek szűkülése miatt azonban a megtermelt profit 1928-ra a töredékére esett vissza, amely így nem érte el a kétszáz pengőt sem. A következő évben a társulati adó drasztikus növekedése okozott negatív eredményt a gazdálkodásban. A kibontakozó gazdasági válság következtében 1931- ben a szeszfőzde vesztesége pedig már meghaladta a 30 ezer koronát. A három egymást követő veszteséges év után a szintén nehéz gazdasági helyzetben lévő város a szeszfőzdét illetően válaszút elé érkezett. A gyümölcstermelők érdekeire tekintettel az illetékes körök végül az üzem bezárása helyett annak bérbeadásáról döntöttek. A bérfőzési szerződés megkötésére az eredményes tárgyalásokat követően 1931. augusztus 4-én a „Sigmund Testvérek utóda Neumann Gyula” nevű szegedi céggel került sor. A kontraktus értelmében a vállalkozó a termelt szilvapálinka 2,5, a törköly 3,5%-át köteles volt a város részére készpénzben vagy természetben megtéríteni. A többi haszon ezenfelül ugyan a bérfőzőt illette, de emellett a termelési és fenntartási költségek is a céget terhelték. Ez a megállapodás két évig, 1933. augusztus 31-ig volt hatályban. Kecskemét városa az év szeptember 1-jétől alkalmaztatási szerződés keretében Führer Izidort bízta meg az üzem kereskedelmi vezetésével. Az üzem legprosperálóbb időszakának nyitánya innentől datálható. 11 A kecskeméti barackpálinka világhódító útja Közismert, hogy a kecskeméti barackpálinka nemzetközi hírnevének kezdetét az angol trónörökös, Edward walesi herceg, a későbbi VIII. Edward 1935-ös budapesti látogatásától számíthatjuk. A beszámolókból tudjuk, hogy a Duna Palotában néhány napra megszállt fejedelmi vendéget a szálloda vezetősége a kecskeméti városi szeszfőzde 1926-os évjáratú barackpálinkájával megtöltött palackkal várta, s a vendég a párlat iránti elragadtatásának rögtön hangot is 10 MNL BKML IV. 1903. g. Jelentés, 2. p. 11 Kecskemét központi szeszfőzdéjéről l. részletesebben: Gyenesei József: A kecskeméti központi szeszfőző vállalat 1936. évi belső ellenőrzése. In: Ingenia et studia. Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi- Szabó Tibor tiszteletére. Szerk. Gyenesei József. Kecskemét, 2013. 80–92. p.
