Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Füzi László: A városról
228 Szerencsésnek is tudhattam magamat, a város történetével-kultúrtörténetével foglalkozó emberekkel kerültem kapcsolatba, így a napi találkozások, beszélgetések során is sokat megtudtam a városról. Szekér tanár úr ezerkilencszázhatvanegy óta tanított a Katona József Gimnáziumban, Hatvani Dani újságírónak került ide, mindent tudtak a város közelmúltbeli történelméről, Komáromi Attila is, ő is ismert mindenkit, Orosz Laci bácsi a város irodalomtörténetét ismerte mindenkinél jobban, az idő múlásával Ági bekerült a múzeumba, előbb a félegyháziba, aztán a kecskemétibe, munkatársai-kollégái a város történetével foglalkoztak, a Forrás ban a város történetéhez kapcsolódó tematikus számokat jelentettünk meg, így egyre többet tudtam meg Kecskemét történetéről is. A magam példája alapján azt mondom, hogy egy várost csak a története alapján ismerhetünk meg. Mit jelent ez a gyakorlatban, kérdezem. Azt jelenti, mondom, hogy ha történetesen a város iskolatörténete kerül szóba, akkor előbb a város történetének alapvonásait tekintem át, s abból vezetem le az iskolaügy történetét, ha a város gasztronómiájáról esik szó, akkor is a történelemhez fordulok, a város elhelyezkedéséhez, történetéhez, abból az étkezési hagyományokig is el lehet jutni, mondom. Végzetesen történelemben gondolkodó ember vagyok, feltehetően a történelmet a tájékozódása középpontjába helyező utolsó nemzedék tagja, ahhoz, hogy valahol otthon legyek, szükségem van a történeti kapaszkodókra, mondom. Az a történelem, amibe kapaszkodom, nem szükségszerűen a tankönyvek története. A hatvanas-hetvenes, de inkább a nyolcvanas években szinte mindenről lehetett már írni, de a jelenkorról nem, ritkaságszámba ment egy, a negyvenöt utáni időszakkal foglalkozó történeti munka megjelenése. Egy-egy vidéki város közelmúltjáról nem íródott könyv, mindazt, amit Kecskemét hatvanas évekig visszanyúló történetéről tanultam, a szerkesztőségben tanultam, kiszólásokkal, személyes véleményekkel tűzdelt, hosszú monológokból. A Cifrapalota történetét a Forrásnak a Kecskeméti Képtárral foglalkozó tematikus számából, Kecskemét és Kodály kapcsolatát Heltai Nándor írásaiból és a Forrás általunk szerkesztett számaiból, Tóth Lászlóról Szekér tanár úr beszélt, a Forrás ban is foglalkoztunk a munkásságával, a város történetével foglalkozó könyveket is szerkesztettem, így próbáltam tudatosítani Bartók Béla és Kecskemét kapcsolatát, azt, hogy Bartók itt adta elő először az Allegro barbaró t, Weöres Sándor idekötődő verseit is igyekeztem hangsúlyozni, Németh László és Kecskemét kapcsolatát is. Aztán Katona József következett, ezerkilencszázkilencvenegyben akkor írtam meg a felújított Katona-emlékház kiállításának vezetőjét, így mentem vissza az időben, néha barátaim segítségével.
