Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 7-8. szám - Fekete J. József: Az idegenség határai
fölvonultatott, benne a kis, családi és nagy, társadalmi mozgásokkal, fordulatokkal, inkább sorolható a kozmikus nemlét fogalomkörébe, amit nem pihetollak bélelnek, hanem traumák, félelmek, bukások töltenek ki. És mindez mégis valami módon otthonossá fényezhető. De természetesen csupán valamivel szemben. Mondjuk az elbeszélő életének további, a tizenharmadik életévét követő életszakaszának tapasztalatával szemben. Miből is áll az a bizonyos gyűlölve szeretett „vajdaságiság"? Szombathy Bálint szépségkutató, maga is a Vajdaságból áttelepült képzőművész és elméletíró ad rá egy lehetséges, tájmetaforaként értelmezhető szintézist a drMáriás című, Máriás Béla (hangsúlyozni se kell: áttelepült) alkotó képzőművészeti munkásságáról írott monográfiájában: „benne van a síkvidék kultusza, ezzel együtt a por és a sár tisztelete és egyidejű fátuma. Benne van a fóldhözragadtság metaforája és a bezárkózottság érzése [...] Benne van a mozdulatlanság és az örökös elvágyódás a változatos tájakra [...] a fekete humusz ősi íze és a hódító akácillat, a kopár szikes és a réti mocsár, a porfelhő és a nyári zivatar Mse." A nyelv határfelülete Természetesen a vajdaságiság fogalmába beletartozik a nyelvhasználat sajátossága, ami az idegen nyelvi közegben szerzett lexikai egységeket sajátként kezeli, és elszármazott íróink új környezetükben ezeket a kifejezéseket szinte tüntetőleg használják műveikben idegenségérzetük kifejezésének szándékával, mintegy hangsúlyozva kulturális és nyelvi önazonosságuk megőrzésének fontosságát, a befogadó identitásba történő belesimulással szemben tanúsított ellenállásukat. Van, aki lábjegyzetben, vagy magában a szövegben értelmezi az általa használt, nyelvébe beépült környezet- és tájnyelvi elemeket, van, aki nem könnyíti meg az értelmezést, így tartja autentikusnak a szövegét, hiszen odahaza ezeket a szavakat használva beszélt. Rendkívül fontosak ezek az irodalmi alkotásokban az identitástudatot lecö- vekelő apró, leginkább a lexémák szintjén megjelenő, de akár folyamatos szövegrészként is beépülő elemek, hiszen olyan határátlépésnek a dokumentumai, amely egy korábbi és a későbbi anyanyelvi létmód közti átjárhatóság lehetőségének keresésére utal. Korosztályokat elválasztó peremvidék A jeans-próza sajátos narratív világa a magyar irodalomban a Vajdaságban hódított igazán teret. Magyarországon is jelentős hatása volt az angolból fordított Üvöltés beat-antológiának és Kerouac Úton című regényének, de a társadalmi renddel szembehelyezkedő, vagy éppen a konfrontáció elől módszeresen kitérő, a létben sodródó, peremvidékre szorult, felnőni képtelen vagy nem akaró, tengő-lengő, a társadalom szempontjából fölösleges hőstípus és az őt megjelenítő nyelvi világ nem volt szimpatikus a magyarországi irodalompolitika számára, így az alkotók néhány kísérlet után jószerével letértek erről az irányvonalról. Az egykori jugoszláv államalakulat határai közé ékelt vajdasági 188
