Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 7-8. szám - Juhász István: Két arc a vetítőgép fénysugarában

Ha a mese mellé biggyesztem a főszereplők nevét, egyszersmind alátámasztom a film nagyon kedvező, minden addigi Hamza-mozinál sikeresebb fogadtatását. A rendőrt Nagy István, főnökét Toronyi Imre, Gizit Karády Katalin, Karcsit Makláry Zoltán alakította, s mellettük látható még Csikós Rózsi János jövendőbelijeként és a kültelki lebuj különc bűvésze, Csortos Gyula: neki élete egyik nagy kiugrása volt ez - a sok közül. Vajmi kevéssel tehetem harsogób- bá a korabeli hivatásos magasztalok egységes kórusát. Inkább Csortosra és Karádyra fordítanék figyelmet egy régebbi derűs anekdota és egy újabban publikált szerepelemző tanulmány segítségével. Szakmai berkekben köztudott, hogy Csortos utált szerepet tanulni. Elhíresült mondása volt: „Majd ha siker lesz, megtanulom..." A Külvárosi őrszoba pompás szerepében Frici bácsi szövegét sem volt hajlandó bemagolni. Volt egy viszonylag hosszú monológja, amit Hamza szeretett volna egyvégtében, megszakítás nélkül fölvenni, mert ilyenformán tartotta hatásosnak. Ő mesélte el a filmeseknek, hogyan vette rá a színészt e szándék megvalósítására. Asszisztensét, Máriássy Félixet megkérte, vonuljon félre a művésszel egy kis gyakorlásra, aztán majd hozzájuk lép, a többivel ne törődjön, ne is szóljon semmit. Úgy is lett: noha Máriássy nem bízott benne, hogy „Frici bácsi" rávehető a munkára, elkezdte vele ismételni a mondatokat. Kisvártatva közéjük toppant a rendező, s látva asszisztense buzgalmát, rárivallt: „Mi van, Félix, megőrültél? Azt akarod, hogy ezt egybe mondja el Csortos? Ez képtelenség! Nincs az a jó hollywoodi színész, aki ezt egy felvételben, vágás nélkül meg tudja csinálni!" Erre Csortos sértetten méltatlankodni kezdett: „Mit beszél maga Hamza? (Jó barátságuk ellenére ő volt az egyetlen akkori sztár, akivel magázód- tak.) Mit képzel? Én ezt nem tudom egyszerre úgy előadni, mint egy jó hollywoodi színész? Nahát, figyeljen csak! Nem fogunk semmit vágni. Tiltakozom! Egybe kell fölvenni a jelenetet." S ott a műteremben megtanulta és gyönyörűen elmondta a bohém öreg bűvész terjedelmes monológját.

A történet azért is tanulságos, mert rávilágít arra, milyen remek színészpedagógus volt Hamza, milyen jó érzékkel ösztökélte munkatársait. Karádynál nem volt szükség ilyenfajta eszközökre. A „lentről jött", s rövid idő alatt szédítő magasba jutott tehetség, Egyed Zoltán felfedezettje óriási ambícióval készült a pályára. Hamza szerint „sokkal jobb színésznő volt, mint azt hitték, pedig a filmesek mindent elkövettek, hogy ne tudjon érvényesülni, hogy ő ne legyen sztár. Ott állt partra vetetten, ahelyett, hogy segítették volna, hogy a színészetből tudjon valamit csinálni."

Nos, Karády Katalin olyannyira „tudott valamit csinálni", hogy korának egyik legnépszerűbb csillaga lett, ma azt mondhatnók, valóságos ikon. A „gordonkahangú" díva mindkét Hamza-moziban elvarázsolta nézőit. Dr. Pónyai Györgyi Alomkép és való - Hamza D. Ákos és Karády Katalin közös filmjei címmel terjedelmes tanulmányt tett közzé a Filmkultúra 2003/9. számában. Az első magyar „zsarufilm" szerencsétlen áldozattá váló nőalakja, Harmonikás Gizi megformálásának alapos elemzése során több szempont figyelembevételével a következő összegzésre jut: „Karády sikeresen birkózott meg szerepével. A beharangozó eredetileg nem is őt, hanem a Lidit alakító Csikós Rózsit emlegették főszereplőként. Utóbb azonban elismeréssel adóztak Karádynak. Játéka sokkal jobb utóbbi filmjeinél s

114