Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 6. szám - Füzi László: A világ változása (II. rész)
Rákosiig, a Rajk-perig, Kádárnak a Rajk-perben játszott szerepéig, aztán ötvenhatig, az ötvenhat utáni megtorlásokig, a Kádár-rendszer különböző szakaszaiig mindenről vita folyt, mindenről új adatok kerültek elő, így jutottunk el egészen Kádár Jánosnak ötvenhat leverésében betöltött szerepéig, s Nagy Imre halálra ítéléséig. Ami elmaradt, ekkor még elmaradt, de végérvényesen később sem rendeződött, az az ügynökvilág létével való szembenézés volt. Sokan akkor szereztek tudomást arról, hogy lehallgatták őket, amikor az apró lehallgatókészülékeket leszerelték a munkahelyi irodájukból vagy a lakásukból. A Dunagate-botrány nyilvánvalóvá tette a folyamatosan zajló iratmegsemmisítéseket is, a megfigyelők jelentéseinek, vagy legalább neveinek a nyilvánosságra hozatala azonban elmaradt. Mégis, még így is összeomolhatott volna bárki mindattól, amit ekkor megtudott, mondom. 7. Egy, egyetlenegy téma a sok közül a Kisszelmencet és Nagyszelmencet elválasztó határ ügye. A berlini fal létének hangsúlyos megjelenése a nyilvánosságban, Magyarországnak a határzár megszüntetésében, s így a német egység megteremtésében játszott szerepe a hazai közvéleményt érzékennyé tette a határokkal kapcsolatos kérdések iránt. Kárpátalja iránt önmagában is nőtt az érdeklődés. Igaz, nem úgy, s nem olyan mértékben, mint Erdély iránt, de már önmagában az a tény, hogy a kárpátaljai magyarság közvetlenül a szovjet birodalom része volt, növelte az érdeklődést irántuk. Azt is mondhatnám, hogy a legvidámabb barakkból figyeltük a valódi barakkban élők életét, s megdöbbentünk azon, amit láttunk. Nem csak a szegénységen, noha ha erről esett szó, mindig megjegyeztem, hogy Kárpátalja a Szovjetunió nyugati csücskéhez tartozik, következésképpen annak a birodalomnak az egyik leggazdagabb része, hanem magán az életen, mondom. Azon, hogy a fiatalok a szovjet hadsereg katonái lettek, s vitték őket oda, ahova a birodalom érdeke megkívánta, a költő Vári Fábián László például az NDK-ban volt szovjet katona, itt jegyzem meg, hogy a vajdasági Sziveri János Gospic-ban volt katona, ma az autópálya kanyarog arra, mások, barátaim is, másutt, idegen nyelvi környezetben, nem tudom, hogyan élték túl katonáskodásukat, s azt sem, hányán pusztultak ebbe bele. Hallottuk az értelmetlenségeket, azt, hogy a családokat a távolságok hogyan szakították szét, olvastunk a központosított pártirányításról, s egyszerre csak testközelbe került Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság. Nyolcvannyolcban a kárpátaljai írók estjét rendeztük meg, Balia D. Károly, Finta Éva, Horváth Sándor és Vári Fábián László vett részt ezen, az elsők közt volt ez az országban, ezt követően egész családok ismerkedtek a vendégeinkkel, még vacsorázni is hívták őket, sokan akartak segíteni nekik. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy a hazai közvélemény nyitott volt Kárpátalja irányába, így Zelei Miklósnak a Kisszelmenc-Nagyszelmenc közötti határzárról 66
