Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 5. szám - Gömöri György: Gordon Luce, Békássy Ferenc angol költőbarátja

Emmanuel College tagjai voltak, míg Békássy bevezetése James Strachey-nek jutott feladatul. Bár Strachey szerint Taylor bevezetője az „Apostolok" első gyűléséről, ahol Luce és Békássy bemutatkoztak, rosszul sikerült, később már pozitív hangnemben ír erről: „Luce teljesen magához tért - nagyon kedves volt, remek, érzelmes hangot ütött meg, Békássy pedig roppant izgatott volt és figyelemre méltóan intelligens."5 Még Rupert Brooke is, jóllehet korábban „őrültségnek" tartotta Luce és Békássy együttes beválasztását,következő levelében már azt kéri Strachey-től, gratuláljon nevében az új tagoknak, bár azért a magyar fiatalembert gúnyosan „Hún"-nak nevezi, és azt írja: „Arra gondoltam, írok egy posztumuszt?) levelet a Húnnak, de úgy hiszem, sohasem lesz hozzá elég energiám."6 Egy biztos: Békássy és Luce barátsága ekkor kezdődött, az „Apostolok" alapozta meg kapcsolatukat, és több szombati találkozón vettek részt mindketten.

1912 tavaszán Gordon Luce meghívást kapott Burmába, a rangooni egyetemre, hogy ott angol nyelvet és irodalmat tanítson. Bár még részt vett egy goringi találkozón, amit Gerald Shove közgazdász rendezett cambridge-i barátainak7, együtt vitorlázott Keynes-szel és Békássyval Norfolkban (Braydon Water), majd résztvett Keynes „olvasó- partyján" ugyanez év júliusában Everleigh-ben8, de 1912. október 11-én hajóra ült és Rangoonba távozott9. Időközben, úgy tűnik, Békássy gyakran olvasta Luce verseit, és alighanem saját verseit is megmutatta költőtársának. Nem tudni, Luce melyik versét olvasta fel egy látogatása során Limpsfieldben Noel Olivier-nek10, de később mindenesetre együtt szerepeltek az Aelfrida Tillyard szerkesztette versantológiában, a Cambridge Poets, 1900-1913-ban. Békássy és Luce itt közölt versei bizonyos hasonlóságot is mutatnak - mindketten felhőket verselnek meg, Luce The Summer Cloud (Nyári felhő) és Békássy a Fragmentary views (Töredékes képek) című versének második részében.11 Úgy tűnik, Rupert Brooke, Frances Cornford és Frank Stokoe mellett Békássy Ferenc a „cambridgei" költők közül Gordon Luce verseit olvasta legszívesebben. Luce néhány verssorát Békássy még 1914 tavaszán Noel Olivier-hez írt több levelében idézi, vagy mert mulatságosnak, vagy mert szépnek találja őket.12

Luce-nak Keynes-szel folytatott levelezéséből látszik, hogy Békássy angol költőtársát nagyon érdekelte Keynes magyarországi látogatása 1912 szeptemberében, és az is, hogy mentora mit gondol közös magyar barátjukról. 1912. december másodikén kelt levelében például utal a „Bliss-problémára", arra, hogy Békássy Ferencnek

5 Hale, i. m., 217.

6 ibid, 220. A „Hún" a németek gúnyneve volt az első világháború előtti Angliában. Nemcsak Brooke, John Maynard Keynes, Békássy cambridge-i mentora is először ezt a gúnynevet használja Ferencre, lásd Keynes levelét Duncan Granthoz, British Library, MS Additional 57931, f.1,3,5, kelt 1912. január 23-án.

7 George and Mari Gömöri (szerk.) The Alien in the Chapel. Ferenc Békássy, Rupert Brooke's Unknown Rival, Skyscraper Publications, 2016, 210.

8 The Alien in the Chapel, 166 és Nigel Jones, Rupert Brooke,Life,Death and Myth, London, Richard Cohen Books, 1999, 268.

9 Ugyanazzal a hajóval utazott Dickinsonnal E.M. Forster és R.C. Trevelyan is Kínába: E. M. Forster, Goldsworthy Lowes Dickinson, Edward Arnold &Co., London, 1934, 135.

10 Pippa Harris (szerk.) Song of Love, The Letters of Rupert Brooke and Noel Olivier 1909-1915, Bloomsbury, 1999, 217.

11 Cambridge Poets 1900-1913, Heffers & Sons, Cambridge, 1913, 19 és 104-105.

12 The Alien in the Chapel, 166. és 172.

124