Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 5. szám - Gömöri György: Gordon Luce, Békássy Ferenc angol költőbarátja

Frank Bliss-szel való kapcsolata eltávolította őt Keynes-től.13 (Bliss és Békássy a King's College-ban gyakran találkoztak és hosszan beszélgettek, valamint Békássy volt Bliss szponzora az „Apostolokénál, ahol utóbbi 1912 novemberében lett tag.)14 Miután Luce visszatért Rangoonba, onnan küldött egy verset (Orestes in Aeropagus) „Ferinek" azzal, hogy majd adja át Keynes-nek. Ebben a levelében Luce szabadkozik, hogy a készülő „Orestes"-ből csak egy töredéket küldött át, de hozzáteszi, miért éppen Békássyn keresztül küldi a verset, ugyanis „visszaküldtem neki az Adriaticát".15 Ez azért érdekes, mert az angolul is verselő magyar költő olyan fontosnak tartotta ezt az elbeszélő költeményét, egy adriai hajóút történetét, hogy azt Noéién kívül még négy-öt angol barátjának, így Luce-on kívül még Peter Grant-Watsonnak, Justin Brooke-nak és Frances Cornfordnak is elküldte véleményezésre.16

1913 nyarán Gordon Luce visszatért Rangoonból, ahol akkor már végleges állást kapott és pár napot együtt töltött John Maynard Keynes-szel. Valószínűnek látszik, hogy a biszexuális hajlamú Luce ekkor Keynes fiúbarátja lett, mindenesetre későbbi levelezésük hangja módfelett bizalmas. De két évvel később Rangoonban Luce feleségül vett egy Daw Tee Tee nevű burmai lányt, s bár nem mondott le levelezéséről Keynes-szel, úgy tetszik, évtizedekig harmonikus házasságban élt feleségével.

Amikor magyar barátjáról megtudja, hogy az belépett a Monarchia hadseregébe, a hír valósággal sokkolja Luce-t. Ezt írja Keynes-nek: „Megdöbbentett a Feri-ügy. Nincs hír róla? Több levelet írtam neki, ezek mind a fiókomban fekszenek és kaptam tőle egy képeslapot Svájcból, egy hónappal a háború kitörése után. Ha valami szörnyűt hallasz róla, csak sürgönyözz azzal a szóval, hogy »Feri«, mert az ő személye a fő érv, ami engem megtart pacifistának. O Nyugat-Magyarországon lakik, az ugye nem hadszíntér? Az újságokból tudnotok kell valamit az ő ezredéről."17 Ezután néhány mondat következik Békássy patriotizmusáról, amit egy hosszabb levelének a végén Luce megismétel. Ez az utóbbi levélrészlet (utóirat egy Keynes-nek írt 1916. március tizenötödiki levélhez) annyira érdekes és megható, hogy belevettük Békássy Ferenc angol verseinek és leveleinek nemrégen kiadott válogatásába:

„U.i. Mesélj el mindent Feri haláláról. Meghitt barátságunk (our intimacy) bőségesen gyarapodott, mióta Burmában vagyok és maradt egy csomó remek levelem verskéziratom és miegyebem tőle. Ezt azért említem, ha az Adriatica ki lenne adva (van nálam egy változat a befejezésből). Egyikünk költészetét sem csodálom annyira, mint az övét, ami »a gondolat büszke valóságától« büszke. Vajon hazafias volt-e és ha igen, egy Kossuth-féle magyar patrióta módján? Vagy, ahogy gyanítom, teljesen meg volt zavarodva, tele reszketéssel? Mivel ő csak hosszas tépelődés után jutott el valamilyen meggyőződésig és boldogságig. Közönséges dühömben számos verset írtam a haláláról, de mindet okosan összetéptem. Most néhány olyan sor kibontásán dolgozom, amiket neked küldtem egyszer, amik »Szeretnék egy megfontolt emberrel beszélgetni...« sorral kezdődnek, s amit először úgy írtam, hogy benne a Te tulajdonságaidat társítottam a Feriével. Mindenki más13 Keynes Papers, Archive Centre, King's College, Cambridge, PP/45/193/59, f.95

14 Hale, 263. Ez alkalommal választották be Ludwig von Wittgenstein osztrák filozófust is az „ Apostolok"-ba, ő lett Békássy után a Társaság második külföldi tagja, jóllehet később egyáltalán nem látogatta annak üléseit.

15 Ezt a verset véletlenül a Békássy-Keynes anyagban katalogizálták, és alulírott hívta fel rá a Kings College archivistájának figyelmét, hogy ez Luce, és nem Békássy verse. Azóta a verset csatolták a Gordon Luce-anyaghoz.

16 The Alien in the Chapel, 166., 168., 222., 226.

17 Gordon Luce John Maynard Keynesnek, Archive Centre, Kings College, Cambridge, PP/45/193/59, f.

125