Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 5. szám - Gyergyádesz László: „Vakító napsütés lángolt e vásznakon” (150 éve született Fényes Adolf)
Ifj. Gyergyádesz László „Vakító napsütés lángolt e vásznakon" 150 éve született Fényes Adolf Fényes Adolf a földink, hiszen a Kiegyezés évében, 1867. április 29-én született Kecskeméten mint Fischmann Simon Henrik főrabbi fia, annak egykori házában, a klasszicista stílusú régi zsinagóga közelében.1 Csehországi születésű édesapját 1846- ban, mindössze 25 évesen választotta meg a helyi zsidó közösség. A „mózes vallású- ak" száma az 1850-es évek végére jelentősen megnőtt országosan, így Kecskeméten (1857-ben 1211-en, sőt 1869-ben már 1514-en voltak) is. Nem meglepő tehát, hogy már 1859-ben - ebben a pozitív kilátásokkal kecsegtető időszakban - a hitközség egy, a korábbinál jóval nagyobb, 600 imaszékes zsinagóga megépítését tűzte ki célul a rendkívül energikus, tudós főrabbi kezdeményezésére. Az orientalizáló (moreszk) romantikus stílusú épület - a pesti ifj. Zitterbarth János tervei alapján - lényegében 1864—1868 között épült fel meglehetős anyagi nehézségek közepette, míg a belső díszítéssel és berendezéssel 1871-ben végeztek. Az épület az ún. „zsidó templomok" (egyes nagyobb példáknál „zsidó székesegyházak") egyik kiemelkedő példája, a pesti Dohány utcai zsinagógával egyetemben. E típus, amely a megreformált, neológ irányhoz kötődött elsősorban, s amely mindenekelőtt épületikonográfiai megfontolásokból átvette a legnépszerűbb hosszanti elrendezésű katolikus templomok bizonyos elemeit, térrendszerét - esetünkben egyetlen nagy, 55 méter magas -, tornyával/tor- nyaikkal, reprezentatív külső kiképzésükkel, gazdagon díszített nagy belső tereikkel büszkén hirdette a zsidóság újonnan elnyert egyenjogúságát. Kecskeméten ez különösen kívülről érzékelhető jól, hiszen az egytornyú épület gyakorlatilag a legnagyobb szakrális épület, a katolikus Nagytemplom pendantjaként jelenik meg.2 Fényes gyermekkoráról, kecskeméti éveiről sajnos nem sokat tudunk. 1879-ben meghalt édesapja, így rá két évre, a rokonság segítségével, Budapestre költöztek. Nevelését ezután édesanyja, Wahrmann Regina egyedül folytatta. Bár anyai ági felmenői (dédapja például az első pesti rabbi, Wahrmann Izrael volt)3 is erre predesztinálták volna, nem különösebben érdekelte a zsidó vallás, s az azzal kapcsolatos tanulmányok. A fővárosban, az egykori Sütő utcai (ma Fasori) Evangélikus Gimnáziumban tett érettségi után, jogot kezdett tanulni, de hamarosan éles kanyart 1 Az erre emlékező tábla a Cifrapalotától nem messze, a Wesselényi utca 6. szám alatti ház falán tekinthető meg. 2 A kecskeméti zsidóság és a neológ zsinagóga történetéről lásd legújabban: ifj. Gyergyádesz László, Kerényi József, Melocco Miklós, Szabics István: Zsinagóga (A kecskeméti főtér történelmi épületei 2.). Kecskemét, 2015. 3 Szintén közeli rokona, nagybátyja volt Wahrmann Mór, az első zsidó vallású országgyűlési képviselő. 91
