Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 5. szám - Bogdán László: Napok a jósirodában
Maga miért nem tartott vele? Lebetegedtem, ő nem akarta, hogy elvesszen a jegye, és egyedül indult el. Szeretném tudni, beleesett-e a tengerbe? Nem esett bele, asszonyom - sóhajtok -, életben van. Döbbenten bámul rám. Hol van jelenleg, nem árulná el? Ravennában, ismeri ezt a várost, a germán mitológia sötét városát? Bizonytalanul néz rám, nem válaszol. Menjen el, és megtalálja. Egy papírra lerajzolom a belváros egy részletét, a mellékutcát, vörössel keretezem be a negyedik házat. De meg fog lepődni. Talált egy másikat - torzul el a nő arca. Egy másik nőt? Hát éppen ez az, asszonyom - sóhajtok -, nem másik nőt, hanem egy férfit. Nem tudta, hogy...? Nem, bár voltak azért sejtéseim. Mit tanácsol, menjek el, szóba áll velem még egyáltalán? Ha látni akarja, menjen el, hiszen ez válóok, s gondolom, ezek után válni akar. És boldogok azzal a férfival? Bólintok. A Szopós Hédire emlékeztető, almamagbarna hajó nő kitöröl egy könnycseppet a szeméből. Vigyázzon, asszonyom, összemázolódott a szemfestékje, úgy néz ki, mint egy sziú indián. A toalettben rendbe hozhatja a sminkjét. Legyint és kimegy. Harminc év körüli fekete nő libben be, világoskék ruhában, leül, kíváncsian néz rám. Percekig meredek a kék szemébe. Mire kíváncsi? Megtalálom-e az igazit? Már négyszer váltam, jelenlegi barátom, egy tüzértiszt el akar venni, gáláns ember, pénze is van, de nem tudom, megtalálom-e benne az igazit, akit kamaszlány korom óta keresek. Azt hiszem igen, bízhat a tüzérben, asszonyom. Menjen hozzá, hátha sikerülni fog, persze biztosra soha nem mehetünk, ismeri a férfiakat, nem? És a saját, kicsapongó természetemet is! Különben meddig tart a munkaideje? Miért? Szeretnék magával találkozni a belvárosban, mindenféle férfival volt már dolgom, jóssal még nem. Sajnos ez most sem jön össze. Miért? - vág közbe kihívóan fixírozva -, nem tetszem magának? Maga minden férfinak tetszik, asszonyom, csak a szerződésemben benne van, hogy nem mehetek bele intim kapcsolatokba a klienseimmel. Megtudhatnák? Itt a falnak is füle van, asszonyom, máris tudják. Elvörösödik, kimegy. Érkezik egy langaléta, borzas hajú alak, piszkosfehér esőkabátban. Nem tudom, mit tegyek. Maga jós? Különben mit kereshetnék itt, mire kíváncsi? Mit tegyek, eladjam-e földjeimet? Miért akarná eladni? Nincs erőm megművelni, sóhajt, és egyre drágábbak a bedolgozók is, a keletnémet vándormunkások is. Követelőznek, és szakszervezetet is alakítottak, állandóan a jogaikkal jönnek. Kellett nekünk az egyesülés? 17
