Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 4. szám - Petőcz András: A megtagadott barátság; A költő, a macska, valamint annak bundája (versek)
m. .n immun Petőcz András A megtagadott barátság „Mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem. Márk Evangéliuma: 14:30 A Kastélyban üldögél a költő. Egyedül van, ahogy azt illik. Verset ír. Azt képzeli, hogy ő az a költő, aki az egyedüllétét könnyedén verssé szublimálja. Nem is tudja, mennyire téved. Valamikor, valaha nem volt egyedül, valamikor hozzá tartozott valaki, aki ma már nem tartozik hozzá. A Kastélyban a kandalló előtt üldögél a magányos költő. Hiába is kérdezi egykori társát, aki valami idegen tér lakója lett: nem hallhatja a költő kérdéseit. Nem tudunk semmit. Üldögél a költő a kastélyszobában, arra gondol, hogy talán egyszer majd szóba áll vele ő, aki valaha-vele-együtt. A Kastélyban ott ül a kandalló előtt. A költő. Egyedül van, ahogy azt illik. Néha-néha elbóbiskol. Ilyenkor egykori, soha-nem-volt barátjáról álmodik, aki megtagadta őt, megtagadta a barátságát. 14
