Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Beke József: Archaikus elemek Arany János költői nyelvében

ELNYŐ ige 'elhasznál' Közmondás, hogy aki színpadon egy pár cipőt elnyő, az aztán végkép ott marad. Arany J. (Bolond Istók II. é. 97. vsz.) // ELNYU ige 'elhasználódik; tönkremegy' Kedves anyám... / Lángelmű vala. Két nagy zongora nyűtt el a finom / Újjak alatt (Az elv. alk. II. é. 149. sor)

ERESZKEDVEST határozószó 'azonnal; rohanvást; egyenest' Ez lovát keresi, az siet nyergeim, / Mintha ereszkedvést harcba kéne menni (Daliás i. II/III. é. 8. vsz.); S kiosont, mint árnyék; hátul a lépcsőkre. / Onnan ereszkedvést lerohant, az ólnak, / Szőrire, hátára zökkene Pejkónak, / S ki, az oldalajtón, megeredt felvágva (Toldi szerelme VI. é. 40. vsz.) // [Krimhilda sólyma] alig hogy vesz rést, / Gyöngyvér madarának esik ereszkedvést (Buda halála VIII. é. 59. vsz.)

EVŐDIK VALAMIN ige 'vmi emészti belülről; vmin rágódik' Maga is nyugodtan megjelenék helyén; / Senkise' gondolná, mi evődik beljén (Toldi szerelme II. é. 47. vsz.); [Buda] Azt méri titokban, mennyivel ő kissebb; / Csak azon fojtódik, csak azon evődik: / Híred [= Etele híre] szele, füstjét leveri a földig (Buda halála III. é. 22. vsz.)

FELCSICSOMÁZ ige 'feldíszít; felcicomáz' Fürge legények [...] padokat, táblát és karzatot egyre / Felcsicsomáznak (Az elv. alk. III. é. 25. sor)

FELDUHAD ige 'zajosan kiemelkedik, feltör' S már-már kezemben volt a biztos párkány, /.../ Midőn alattam, mint otromba sárkány / Duhadt fel a mélység posványiból / Egy szörny (A kis Pokol 33. sor)

GABALYIT ige 'összetákol, hevenyészve elkészít vmit' Ketten a tábortól félre; odább laknak, /.../ S kunyhót gabalyítnak hol Toldi pihenjen (Toldi sz. X-87) // '(verset) könnyedén megalkot' A tölgyek alatt / Verset gabalyíték; / Ment, - homlokomat / Sem verte veríték („A tölgyek alatt" 2. vsz.)

GEREBEL ige 'gerebenez; (átvitt) 'üt-ver; durván tépáz' Lenn, a vihar fenekén, feketéllik az éji homályban / Öt-hat alak, kiket a zivatar gerebel szigorúan (Az elv. alk. I. é. 366. sor) [Téves magyarázat: gereblyézik. Arany János Összes Költeményei, Osiris Kiadó 2006, I. 1150.] Vö. gereben

GEREBEN főnév 'növényi rostok (pl. kender) tisztítására használatos vasfogú, kefeszerű eszköz' [a mostoha] Harmadnapon egy gerebent fogván a kezébe, / A leányzó aranyhaját összevissza tépte, / Nyomain a gerebennek piros vér serkedez (Az özvegy ember árvái 16. vsz.)

GUGYI főnév 'pálinka' Meghagyja a kisbirónak, / Hogy hozza el a zsidónak / Gugyiját mind egy cseppig (A dévaványai... 124.); E léhez vala itt zagyválva [...] amaz áldott innivalók is [...] az úgynevezett gugyiaknak egész perepútya [= fajtája] (Az elv. alk. V. é. 186. sor) GUGYORI főnév 'pusztai italmérés, kocsma' És, hogy az alkuban ne essék galiba, / Áldomásra mentek, egy rossz gugyoriba (A Jóka ö. IV-65)

GYALLOTT melléknév 'gyalult' Nem silány hajlék ez, minden ember tudja, /.../ Síma gyallott fáit messze földről hozták (Csaba királyfi I/II. é. 39. vsz.)

HADARÓ főnév 'cséphadaró; régi gabonacséplő kéziszerszám mozgó része' Toldi is beállít egy goromba cséppel [...] Megereszti nyakát a csép, mint egy gólya, / Kelepel a végén szijjas hadarója (Daliás idők II/II. é. 38. vsz.)

HAJLÓKÁZIK ige '(jégen futkosva) próbára teszi annak hajlékonyságát' Rengés az öreg föld tetetetemeit rázza, /.../ Nem biztos a láb, hogy rajta egyet lépjen, / Mint mikor a gyermek „hajlókázik" jégen (Toldi szerelme XII. é. 26. vsz.); Dagadni, sülyedni látjuk a mezőt is, / Szédül aki rálép. Úgy teszen, úgy látszik, / Mint mikor a gyermek jégen hajlókázik (A földrengés 3.) Veszedelmes gyermekjáték. Arany J.

62