Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Beke József: Archaikus elemek Arany János költői nyelvében
A régi nyelvben ez tömör kifejezés, ma csak körülményes mellékmondattal tudjuk kifejezni: azokat, akik csak alig tápászkodtak... Nyelvtanilag kissé más jelenség, de jelentésében hasonló a fentiekhez az alábbi példa két tömörítő igeneve is: ...az Időnek Malma ez, amelynek tágas hombárai telvék Soknemü testekkel, várókkal a végzetes őrlést (Az elveszett alk. VI. é. 16. sor) Ha mai nyelvre fordítjuk az utóbbi szöveget, akkor a telvéket így mondjuk: telve vannak; a várókkal-1 viszont csak mellékmondattal tudjuk kifejezni: amelyek várják. Egészen különleges helyet foglal el Arany szókincsében egy olyan ige, amely valószínűleg sohasem létezett, ugyanis sem az értelmező, sem a szófejtő szótárakban nem található a maga igei alakjában. Létezik viszont Arany gyermekkora óta a ma is használatos hozzávetőleg (illetve ebből a hozzávetőleges) kifejezés, amelynek jelentése: 'nagyjából, körülbelül'. Világos, hogy ezt a vet igének sok jelentésváltozata közül abból hozták létre, amely azt jelenti: összevet, összehasonlít valamit valamivel. A költő mintegy megteremtette azt az igét, amelyből közvetlenül lehetne származtatni a hozzávetőleg szót, ez pedig a hozzávet ige, amelynek két jelentésárnyalatára és egy továbbképzett alakjára láthatunk példát Arany verseiben. íme a példák a hozzájuk tartozó magyarázó körülményekkel együtt: 1) hozzávetni ige '(vminek a számát) nagyjából megbecsülni' [Ingady, aki nevéhez híven nem tud dönteni a két politikai párt között, de szeretné tudni, melyiknek a szavazói vannak többen, ezért éjszaka próbál erről meggyőződni] Macskái léptekkel sompolygott a poros udvar I Párnáján heverő sokasághoz; megkerülé azt, / Számát megjegyzé, amint hozzá tuda vetni (Az elv. alk. VI. é. 297. sor) 2) hozzávetni ige '(vmely mozgást) megbecsülni, előre kiszámítani' [a mű e szereplője kancsal, ezért ] Hová szeme céloz, sosem vág ő oda; / Nem is tud más ember könnyen hozzávetni / Szeme járásából: m'eziránt [= melyik iránt; hova] fog ütni (A nagyidai c. III. é. 104. vsz.) 3) hozzávetve igenév 'nagyjából számolva; (szemmel) felmérve' [az ellenség által körülvett Murány várának tisztségviselője úgy véli: tíz napra sem elég az élelmük] Mérni nem mértem, de hozzávetve szemmel / Hiszem és állítom akárhány hitemmel [= eskümmel], / Hogy tíz nap sem eszünk kenyérből eleget (Murány o. II. szakasz 4. vsz.) 8 Arany János a művészi archaizálás szándékával a népnyelvből és a tájnyelvből nemcsak szavakat emel be műveibe, hanem olyan nyelvi jelenségeket, szóalakokat is, amelyek az irodalmi nyelvben általában kevéssé használatosak, pontosabban szólva: ott inkább csak valamely cél érdekében fordulnak elő. Ilyenek például 53
