Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Beke József: Archaikus elemek Arany János költői nyelvében

műfordítás során kerül előtérbe a viszonylag hosszú magyar szavak nehézkes kezelhetősége. Amikor a „Szent-Iván éji álom" fordításán gyötrődik, egyik levelében Tompa Mihálynak így panaszkodik: „De minő munka ez! [...] ki az angolnak szórövidségét, tömörségét, s a magyar szavak hosszadalmasságát ismeri, az átlátja, mily nehéz munka ez, kivált ha a nyelvet nem akarjuk kerékbe törni."

7

A régi magyar nyelv ma már egyáltalán nem használatos kifejezései közé tartoznak a határozói igenevek (adva, nyitva, telve) olyan alakjai, amelyeket valamilyen végződéssel is elláttak: például Szenczi Molnár Albert az EV. zsoltárban a többes szám jelével látja el a rakva igenevet:

És köröskörnyül az utcák Minden gyalázattal rakvák,

Eláradt köztök az csalárdság

Ma ugyanezt hosszabban mondjuk: „gyalázattal voltak rakva". Ebben a mai kifejezésben a voltak szó egyrészt a múlt időt, másrészt a többes számot is mutatja.

A XIX. században is elő-előfordul ez a többes számú régies nyelvi forma Vörösmartynál is, Tompa Mihálynál is, és természetesen Arany János verseiben is:

Az ifjú nő, (...) ott hevert a pamlagon /.../ Szemei zárvák (Bolond Istók I. é. 36. vsz.)

Némellyek köcsögért szaladoznak. Hajh! csak a széjjel

Szórt cserepek vágynak, talpuknak alatta ropognák (Az elv. alk. VII. é. 155. sor)

Éhen, fáradtan, de kiváltkép szomjan utaztunk,

Fő utakat kerülénk, rettegnék [= akik rettegők voltunk] felfódözéstől

(Az elveszett alkotmány II. é. 614. sor)

De tudd meg, de tudd meg, vérszopó Heródesz...

Napjaid számítvák (Ráchel siralma 13. vsz.)

Ennek az utóbbi, régies igenévnek bibliai eredetű értelme: 'meg vannak számlálva, vagyis kevés van már hátra'.

Az előbbieknél még furcsábbnak tűnnek ma már Aranynak azok a példái, amelyek nemcsak a többesjelet, hanem még a tárgyragot is fölveszik:

Édesanyát láttak, környezőét [= aki környezve volt = aki körül volt véve]

durva fiáktól / S lyányoktól... (Az elveszett alkotmány V. é. 38. sor)

[Bende] ...meglátta baráti

Kettőjét, csak alig tápászkodvákat iszapból (Az elveszett alk. I. é. 404. sor)

52