Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Szörényi László: Arany János, ha jegyzetel

„Ha isten áld, egy házikót szerezek,

Akkor aztán csak egy hiával leszek.

Egy jó leányt keresek majd magamnak Gazdasszonyul szegényes kis házamnak;"

Arany annyira képtelenségnek tartotta az ilyen típusú átkötést, hogy a harmadik strófa végére oda is írja a kettőspontot {„egy hiával leszek:"). Bizonyítja kifogásainak esztétikai alapját, vagyis azt, hogy a népdallal összeegyeztethetetlen hibának tartotta a strófákat túl szoros kapcsolatba hozó, folyamatos elbeszélést az is, ahogyan minősíti III. Vizi malom című verset: „elég folytonos az is, de correct". A IV. Nem lesz feleségem című dal két sorát {„A mely leány sokat szeret, / Abból jó asszony nem lehet.") aláhúzza és a margóra melléírja: „plágium". A vers végén Arany rezignált ítélete: „Mehet".

Más szempontból ítéli el, és ráadásul igen szigorúan, Arany Szakái Lajosnak egy politikai célzatú versét, a VII. 1841-ik esztendei katonaállításkor címűt. A végére ezt jegyzi: „Csinált czélzatossága erősen prózai dolog." Menet közben pedig rosszall egy fordulatot {„Igaz, hogy a gazdag mást is fogadhat") mondván róla, hogy „prózai átmenet"; egy másik sorhoz pedig {„Tűzbe', vízbe’, lovon, gya- log egyaránt") hozzáteszi: „prózai kötés". Nekem a legjobban az tetszik, amikor tévedhetetlenül kiszúrja a legnagyobb abszurdumot az egész versből, és elintézi aláhúzással, egy írásjel cseréjével, egy kérdőjellel és egy margóra írt szóval.

„Véren vették e szép hazát őseink,

Bő terméssel áldottak jó földeink ;

? Benne nyugszunk sok ezeren boldogul, fölös Hogy, hagyhatnék hát azt ótalmatlanul?"

Az első aláhúzást a második sor „földeink" szava kapta, Arany utána a vesszőt pontosvesszőre javítja. A „benne" szót aláhúzza, és még egy kérdőjelet is ír elébe. Végül az „azt" szót is aláhúzza, és a margón minősíti: „fölös".

Nagyon érdekes a VIII. dal megítélése {Választás négy közül). Arany itt zenei szempontból ítél. Hadd idézzük legalább az első strófát, hogy lássuk, mire vonatkozik Arany megjegyzése:

„Azt mondta egy legény:

Hogy rózsa vagyok;

Másik: hogy olyan szép,

Mint a csillagok;"

Azt írja tehát Arany: „Nem ismerek ilyen magyar dallamot. Bajza-féle schéma, »Hős fiad, ha él-e / Hol van, merre tért?«"8 A vers végére ráadásul azt írta, hogy „Garaynak való dal. Különben annak nem rósz [így!]." Úgy látszik, Arany versről versre jobban elkomorult. A IX. vers {Az utczaajtóban) alá például ezt írta: „Mehet. Kissé nagyon

8 Arany A bajnok nője dmű Bajza-költemény elejéről idéz.

32