Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 1. szám - Péter Márta: panácea; teremtve; (hideg); a késnek éle; kezében; átmozdulások (versek)
a késnek éle Mint késnek az éle - ahogyan csak egyetlen valami szeretheti, 'egymást' (Csajka Gábor Cyprian: Azután) nem volt kezedben kés, mikor születtél 'mit utoljára mégis versbe tettél befogva nekem hagyva magad, magunkat papíron a kést, a verset, ahogy a kés meg éle szereti 'egymást', mint az egyetlen valami és tíz éve már, de mindig csak a kérdés, mit szólnál mában e világhoz, szólnál-e hanggal, vagy lemondón lesnél bárhová (mint reménytelennel szokás), s nem érne öklöd asztalt se, mint hajdan a bajzából jövet, amikor indulat zizgett vízszintje felett, de nem tört szét kezedtől csak te törtél egyre kristály hullt belőled köréd, nőtt a domb a hegy, és láttam, kristályban halódsz, míg csend lesz bentszavad, a magányos kés dala. tudtad,
/
