Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről

ben.24 A rajzról készült fotón a Vasárnapi Újságban jól látszik Barabás kézjegye a jobb alsó sarokban, és a dátum is. Az arc, a beállítás és az egyszerűbb szabású, egyszínű, fekete, zsinóros magyar öltözék is hasonló ahhoz a fotóhoz, melyet Schrecker Ignác készített Aranyról 1865-ben, az Akadémia díszpalotájának megnyitása alkalmából, így elképzelhető, hogy Barabás fénykép után dolgozott. Az arc komoly, sőt komor, a bajusz rövidebbre van vágva, a haj, oldalválasztékkal fésülve, hátul nyakra leereszkedik. A félprofilú beállítás és a tekintet szintén a Schrecker-féle vizitkártyás fotóval rokonítja a képet.

Soltészné Szilárd Kató még két Barabás-rajzot említ: egy 1852-es és egy 1863- as kőrajzot, mely feltehetően az Ernst-gyűjteményben volt feltalálható. Ezekről azonban közelebbit nem tudni, illusztrációhoz, arcképalbumhoz nem használták fel őket.25

A későbbi rajzok közül említésre méltó Elischer Lajos (1842-1892) litográfiája Aranyról 1882-ből, Ellinger Ede 1880-as fotói alapján. A képet a Magyar Bibliofília online adatbázisa közölte.26 Végül gyakrabban közölt metszet Pollák Zsigmondé (1837-1912), mely ugyancsak Ellinger Ede 1880-as fotói alapján készült, és a Vasárnapi Újságban jelent meg, Arany halálát követően.27

Az Aranyról készült olajfestmények, szobrok és emlékművek

A festett alkotások közül elsőként Barabás Miklós 1856-os, közismert képét kell említeni.28 Mezey Ferenc, Nagyszalonta főbírója 1856. aug. 19-én jelzi Aranynak, hogy szeretnék megfestetni az arcképét, s hogy Barabás Miklóssal már meg is egyeztek róla.29 Ezt követően, szeptember 6-án Barabás Miklós is ír Aranynak, s kéri, utazzon ez ügyben Pestre.30 Arany nem tiltakozik, bár fél tőle, hogy drága lesz a kép, mert a szalontaiak „igen pompásan" akarják. Ugyanakkor a jó oldalát - a hazai képzőművészet felkarolásának, pártfogolásának, illetve a költők és költészet iránti tisztelet és szolidaritás kifejezésének lehetőségét is látja, és szinte kötelességének érzi, hogy eleget tegyen a kérésnek:

24 Dr. Esztegár László: Egy magyar történeti képgyűjtemény, Vasárnapi Újság 45(1898)/42, okt. 16., 721-727. és Malonyay Dezső: A magyar képírás úttörői, Budapest, Franklin-Társulat, 1905, a 48. oldal utáni táblákon.

25 Soltészné 1935, 51.

26 http://magyarbibliofilia.hu/engravingl63.html

27 Vasárnapi Újság 29( 1882)/44, október 29.

28 Jelen tanulmányban csak a legszükségesebb információkra szorítkozunk. A kép keletkezéséről és fogadtatásáról bővebben ld. Dánielisz Endre: Három Arany-portré = Uő: Arany-emlékek Nagyszalontán, Bukarest, 1984, 71-82.; Szvoboda Dománszky Gabriella: A kép ünnepe. Barabás Miklós: Pyrker János László, József nádor és Arany János portréjának fogadtatása = Ünnepi tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára, Miskolc, 2006, 299-312.; Szvoboda Dománszky Gabriella: Barabás Miklós, Kossuth Kiadó - Magyar Nemzeti Galéria, 2009 (A magyar festészet mesterei 10), 68-73.

29 AJÖM XVI, 738.

30 AJÖM XVI, 757.

9