Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről

Az Aranyról készült rajzok, metszetek

Arany első arcképe Petőfitől származik, és ismeretes Arany négysorosa is, amit a tollrajz alá írt, célozva rá, hogy a rajzoló művész hiányosságaiban a költő képzeletének bőven van tennivalója. Az 1847 júniusában, Petőfi nagyszalontai tartózkodása idején keletkezett kép, minden hasonlósága ellenére is, inkább tekinthető baráti időtöltésnek, tréfás gesztusnak, mint művészi alkotásnak, mégis fontos információt közöl: Aranyt nem magyaros ruhában, hanem polgári öltözékben, széles kihajtójú kabátban, puha galléros ingben, és talán masnira kötött nyakkendőben ábrázolja. Arany képein a továbbiakban felváltva látni a kétféle öltözetet: atillát, vagyis magyaros ruhát, és kabátot. Hogy az öltözéknek volt reprezentációs értéke, arra a Tompa Mihállyal váltott levelek világítanak rá, éppen ez idő tájt. Tompa Mihályt ugyanis Barabás Miklós ebben az évben rajzolta, s Arany az egyik elveszett levelében kérdez rá, hogy a magyaros bajuszhoz miért kabátot, miért nem atillát viselt. Tompa, úgy látszik, nem tulajdonított jelentést az öltözéknek:

„Arczképemen bajusz és kabát van; ebben semmi különöst ne keress; én szeretem hazámatj,] nemzetemet, de pusztán az atilla dolmányra nem adok semmit, azonban attól se vonakodtam volna hogy abban rajzoljon Barabás, hanem akkor épen kabát volt rajtam, leültem, s innen az egész."3

A levélidézet - még ha Arany része elveszett is - azt sejteti, hogy Arany számára nem volt közömbös az arckép ikonográfiái felszereltsége, olyannyira, hogy a Petőfinek írott levélben is kitér rá: „Tompa Misutói a tiéddel együtt kaptam levelet. [...] Arczképén azért hogy bajusz van, pap, s azért hogy kabát van, magyar."4

1848 májusában azután Aranyt is lerajzolta Barabás Miklós. Ez a kép is Petőfi jóvoltából készült, aki az akkor Pesten tartózkodó Aranyt rávette, hogy portrét készíttessen magáról az Életképek számára. A mellkép quarto méretben készült, és Arany László leírása szerint (melyet Wagner István jelöletlenül, szó szerint vett át), Aranynak „csak bajusza van, szakála nincs; nyakán akkori divat szerint többször körűlcsavart fekete selyem nyakkendő, csokor nélkül; öltönye kihajlított széles gallérú, bő szabású atilla". Ez a rajz jelent meg később, 1854-ben fametszeten a Népbarátban, majd a Vasárnapi Újság című lapban.5 Petőfi 1848. július 1-jén írja Aranynak, hogy arcképe kész, és négy példányt tudott belőle szerezni.6

3 Arany János Tompa Mihálynak, Nagyszalonta, 1847. július vége, és Tompa Mihály Arany Jánosnak, Beje, aug. 1., 1847. Arany János Összes Művei XV, Levelezés l. (1828-1851), s. a. r. Sátrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975 (a továbbiakban AJÖM XV), 106-108.

4 Arany János Petőfinek, Szalonta, 1847. aug. 11., AJÖM XV, 117.

5 A Vasárnapi Újságban a Toldi estéjéből közölt mutatvány mellett: 1(1854)/14, jún. 4., 109-111. A kép a lapszám címlapján, Barabás nevének feltüntetése nélkül. Ld. még Soltészné 1935, 51.

6 AJÖM XV, 218.

5