Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről

Új mellképet készített Barabás Miklós 1855-ben, a Hölgyfutár szerkesztősége számára, mely albumot tervezett közzétenni a legnevesebb hazai szerzőkről.7 Az album kiadását a Hölgyfutár akkori szerkesztője, Berecz Károly szervezte, s Arany 1855 júniusában járt Pesten az ügyben.8 Barabás munkáját Rohn Alajos rajzolta kőre. A képen, melyet későbbi kiadványok igen ritkán közölnek, Aranynak ugyanolyan sötét tónusú a haja és bajusza, mint az 1848-as portrén, de bajusza nem olyan hegyes, kissé borzasabb, haja valamelyest fürtösebb, arca teltebb, és körszakállt visel. Wagner István úgy tudja, a képhez Arany nem ült modellt, az arc, a beállítás és az öltözék összeállítása Barabásé. A szakállt is ő rajzolta oda, az ötvenes évek divatjának megfelelően, noha Arany 1852-ben leborotválta arcát. Wagner itt Arany levelére hivatkozik Tompa Mihálynak, melyben arra céloz, hogy a tanároknak a bécsi kormány betiltotta a körszakáll viselését, mert túlzottan magyarosnak tekintette:

„közlöm veled a világszerű eseményt, hogy épen az imént vágtam le Don Ceasar de Bazan-féle spanyol szakállomat, és csippentém rövidebbre bajuszomat, megelőzendő a parancsot, melly, a mint hallom, már Kecskeméten várakozik expeditiora. Hores-moresch markófűles, barátom!"9

Ugyanerre a rendeletre utal Lévay József is öt hónappal később:

„...először is azt kérdem, hogy meg van-e még szép fekete szakállad? Mivel pedig tudom, hogy az meg nincs, azt kérdem másodszor: meg van-e még szép fekete bajuszod? S mivel ezt nem tudom, azt kérdem hármadszor és utoljára: meg van-e még a te kalapod (s illetőleg kalapjaitok) oly fomatumban, minőben azt magyar ember viselni szokta?"10 11

Erre válaszolja Arany: „Bizony nincs az. De már az megvan. Az is megvan a - szegen. lm itt a válasz három kérdésedre,"n A rendelet maga és a róla szóló levélváltás is megerősíti, hogy az arcviselet és ezzel összefüggésben a nyilvánosság elé kerülő portré korántsem egyéni ízlés kérdése volt, nem is pusztán hazafiúi érzelmek önkéntes kifejezése, hanem ez idő tájt politikai gesztusnak számított. Amikor az 1855-ös portrén Barabás körszakállt rajzolt Aranynak, akkor vagy nem tudott a bécsi rendeletről, vagy másra kell gondolnunk - Arany szándékos és nyilvános tiltakozására, vagyis hogy a portrén nem tanári, hanem költői identitásában, a rendeletnek ellentmondva kívánt megjelenni, és esetleg ő kérte a szakáll odaraj- zolását.

7 Arczkép-Album, Műmelléklet a Hölgyfutárhoz, Pest, Számvald Gyula, 1855. Ld. még Szvoboda Dománszky 2009, 73.

8 Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1855. jún. 8. = Arany János Összes Művei XVI, Arany János levelezése (1852-1856), s. a. r. Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982 (a továbbiakban AJÖM XVI), 569.

9 Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1852. dec. 1., AJÖM XVI, 122-123.

10 Lévay József Arany Jánosnak, Miskolc, 1853. máj. 19., AJÖM XVI, 217.

11 Arany János Lévay Józsefnek, Nagykőrös, 1853. máj. 28., AJÖM XVI, 232.