Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 12. szám - Szabó Gábor: Bevezetés egy családregénybe: identitás alkotása (Nádas Péter: Világló részletek)
könyve. (Szétüt énregényként, térségi családregényként pedig a HC-vel kerülhet szorosabb összefüggésbe.) Talán emiatt vagyok hajlamos Nádas memoárjának egy passzusát a Bevezetés...-ve utaló hommage-ként is olvasni. A Világló részleteknek arra a néhány oldalára gondolok, amely a szerző születése napját, 1942 októberének egyik „napfényes szerdáját" súlyos történelmi események metszéspontjaként, pillanataként láttatja. A dokumentumok, újsághírek, tudósítások pontos tanulmányozása után leírásra kerülő események - Kállay aláír egy rendeletet a zsidó főbérlők jogainak korlátozásáról, a doni arcvonal hadihíreinek taglalása, francia ellenállók egy csoportjának letartóztatása és Birkenauba szállítása, Anna Frank naplójából néhány aznapi bejegyzés felidézése, a mizoczi mészárlás lidérces leírása stb. (VR/I. 379-387.) - az „én" világrajövetelét e rettenetes történelmi összefüggéshálóba helyezve jelzi a személyiség történelmi meghatározottságának borzasztó súlyát. A Bevezetés...-ben az Egy nehéz nap éjszakája című szöveg az 1950. április 14-i (azaz Esterházy születése napján megjelent) újságcikkekből összemontírozott-ollózott írás, ahol szintén a születő „én" és az őt mintegy kitermelő, majd formáló kulturális, ideológiai tér egymásra utaltsága ábrázo- lódik, ott ironikus keretezettségben. A laza illesztésű szövegdarabok viszont mindkét esetben egy későbbi tudás által befolyásolt és átszínezett emlékezésformát teremtenek, egy már megmunkált világ képzetét vetítik vissza az eredet alapvetően „nyers" pillanatába, amellyel, bármennyire is igyekszik, az emlékező soha nem kerülhet fedésbe. A születés traumája, amely a két szöveg(rész)ben egyképp történelmi teherként íródik az „én" narratívájába, így nemcsak ideológiai, történelmi reprezentációk hordozója lesz, hanem egyúttal megszabja későbbi viszonyulásainak lehetőségfeltételeit, illetve - ahogy Nádas és Esterházy életműve mutatja - befolyásolja az emlékezés szerkezetét is. A Világló részletek egyébként (és ez ismét a Bevezetés... emlékezetarchívumát idézheti) a szerző genealógiája mellett saját irodalmi múltját is emlékei terébe vonja. Nagyon izgalmas ugyanis észrevenni, hogyan dolgozza magába a memoár a Nádas-életmű egészének számos emlékezetes motívumát, eseményét, jelenetét. Feltűnik például az Egy családregény végéből ismert ház és kert, a kerítés sövényén vágott nyílás, amelyen keresztül Simon Péter a szomszéd gyerekek villájába tudott átmászni, a szomszéd család kitelepítése, azonosítódhat a fekete-fehér kockás csempe visszatérő motívumának „eredetije", a Pikler- intézet mintájára megírt átnevelő otthon (ahova az első regény szerint az elbeszélő kerül, a memoár azonban ifj. Rajk Lászlóról meséli ezt el), vagy akár a polgári miliő leírása a Párhuzamos történetek Kristóf-szála során, ami itt az elbeszélő azon életszakaszának tereivel azonositódik, amikor szülei halála után nagynénjéhez költözik. A példák sora hosszasan folytatható lenne, természetesen. Tényleg roppant izgalmas a Világló részletek egyébként is lenyűgöző jeleneteit olvasva minduntalan felismerni és beazonosítani az életrajz egyes mozzanatainak eddigi szépprózai emléknyomait. Ez persze jelentősen gazdagíthatja a Nádas-regények értelmezési tartományait: a memoár-fikció olyan értelmezői keretet kínál fel az életmű (újra)olvasásához, amely az eddigi regényeket egy folyamatosan íródó önéletrajz esztétikai kódokba rejtett soraként láttathatja. Ami persze nem jelenti az eddigi kritikai észrevételek érvénytelenedését, hiszen például az, hogy a Párhuzamos történetek polgári családregény-rétege (amint Radnóti Sándor írja Az Egy és a Sok című tanulmányában) Déry Befejezetlen mondatának hagyományszálához kapcsolódik, esztétikai-hagyo- mánytörténeti értelemben akkor is helytálló marad, ha a Világló részletek annak önéletrajzi eredőjére mutat rá. Dérynék ez a korszakos regénye egyébként az eltérő társadalmi, kulturális, ideológiai beágyazottságú társadalmi rétegek, illetve azok egyes alakjainak lebilin- cselően plasztikus ábrázolásában Nádas új művével is összefüggésbe hozható. Egy műfaji imitáción át Déry ítélet nincs című visszaemlékezése is felsejlik a Világló részletek lapjain. 121
