Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 11. szám - Gajdó Ágnes: Irodalmi nyomkeresés (Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyessége)
K. J. Lám, édesapám jobban ért a tréfához. Semmi nem változik, Sándor is lakhat, ahol eddig. S ha idejekorán asszonyt hozna a házhoz, én behúzódom a hátsó traktusba, elférek ott is a könyveimmel. JÓZSEF Kedves fiam... K. J. Jaj, nehogy hálát rebegjen! JÓZSEF Jól van... hallgatok. Önt a poharakba a kancsóból De az áldomásról ne akarj lebeszélni! K. J. Csak becsületes borital legyen, a hitvány vinkótól okádhatnék! Koccintanak, isznak ILONKA A koccintásból kimaradok, de a nagy egyezséghez nékem is volna szavam. JÓZSEF nevet Tudod, mi a hívatlan prókátor fizetsége? ILONKA fiához fordul Addig rendben, hogy a ház a tied. De a te házad sivár a te asszonyod nélkül. Nem igazi otthon. Ne az öcséd sorsával, a magadéval törődj. Elhagytad a krisztusi kort, van állásod, jövedelmed... K. J. ingerülten asztalra téve a poharat Ez az én dolgom, édesanyám! ILONKA A gyerek dolga mindig a szülők dolga is marad! K. J. Imént hivatkozott a koromra, citáljam? Bízzák rám, hogyan alakítom az életemet! Elhagytam kedvükért a teátrumot, a literatúrát, tovább ne szabják meg, miként cselekedjem. JÓZSEF Szememre veted, amiért nem lettél vándorkomédiás, deszkán ágáló, krajcárokért... K. J. ...mások bolondja, tudom betéve az aggódó intelmeit, fülembe csengenek élesen, tűnt évek távolából is... ne szajkózza, fölösleges! JÓZSEF Az írástól senki nem óvott. Én lettem volna a legbüszkébb, ha viszed valamire. K. J. Itt a pusztán, az isten háta mögött, a sötétben, a sárban?! Az irodalmi élet Pesten zajlik szerkesztőségekben, szalonokban, s én idesüppedve menthetetlenül vidéki ember lettem, ki a fönti régiókba az ismeretlenség okán nem nyer bebocsátást. JÓZSEF Midőn Pesten éltél se látogattad sűrűn e helyeket. Szívesebben időztél vendégfogadókban. K. J. Való igaz, Trattner János szalonján kívül keveset forgolódtam másutt. Idegen maradtam a piperkőc nemes úrfik, nagyhangú sznobok, világmegváltó törpe parvenük társaságában... nem tudtak befogadni... vagy én voltam finnyás alkalmazkodni hozzájuk. Időm se volt, napjaim felőrölték a stúdiumok meg a teátrum. JÓZSEF Szerepeket bifláztál rózsaszín álmokat kergetve ahelyett, hogy tehetős pártfogókat gyűjtöttél volna. 37
