Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Fábián Borbála: Lapok Kecskemét történetéből
Fábián Borbála Lapok Kecskemét történetéből Miklós Péter: A Kecskeméti Lapok története (1868-1956) Hogyan lehet összefoglalni nyolcvannyolc év történéseit százharminc oldalban? Hogyan lehet nyolcvanhárom évfolyam több ezer oldalnyi megjelent hírét, tudósítását, írását, hirdetését elmesélni kevesebb mint száz oldalban? Hogyan lehet az újságot - s szerkesztőit és kiadóit - egyszerre úgy bemutatni, hogy a történet elbeszélése mindvégig folyamatos maradjon? Miklós Péter történész erre tesz kísérletet, amikor a Kecskeméti Lapok történetét mutatja be új kötetében. A kötetnek külön története van: a szerző 2008-ban végzett kutatásai után nyolc évvel vehetik kézbe a könyvet, bár részleteket, a Kecskeméti Lapok történetének egy-egy fejezetét az elmúlt években is olvashattuk a Honismeretben, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében, az Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról (2010) című kötetben. Miklós Péter Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez című tanulmányának bevezetőjében így foglalja össze a kutatás jelentőségét: „A sajtótörténet figyelme az egyes vidéki orgánumokra csak az utóbbi években terjedt ki. Egyrészt a tizenkilencedik és huszadik században megjelent sajtótermékek sokfélesége és szétszórtsága, másrészt a hírlapanyag nagy mennyisége, némileg átláthatatlan jellege és nehezen kezelhető volta miatt. A kecskeméti sajtó dualizmuskori történetének áttekintése lehetőséget ad a város történetének bizonyos fejezeteit újragondolni, hiszen nem a szikár levéltári adatok, közigazgatási források vagy történészi értelmezések jelennek meg a korabeli hírlapok hasábjain, hanem a kor emberének az aktuális események kapcsán a szélesebb nyilvánosság előtt is megjelenő reflexiói és interpretációi. A fő vonal - a szerző érdeklődésének megfelelően - a város politikatörténete. Mindez egy politikai vitával kezdődik a lap hasábjain: Kiss Miklós városatya és Lestár Péter - későbbi polgármester között az újság Nyílt tér című rovatában a „páhi ügyben". Az első főszerkesztő, Madarassy László nézeteit az 1868 novemberében megjelent Sorakozzék egy szabadelvű haladó párt című vezércikkéből ismerhetjük meg: szerinte a liberális politika az egyetlen a nemzeti haladás ügyét szolgáló ideológia. 1869-ben az országgyűlési választások előtt a lap szerkesztősége szorgalmas munkatársa, Horváth Döme jelöltségét támogatta. A későbbiekben nyíltan és kifejezetten politikai lap lett a Kecskeméti Lapok, sőt a huszadik század elején a lap kiadója a Kecskeméti Szabadelvű Párt volt. Az 1905-ös választások elvesztése az újságra is kihatott: 1906-tól 1 Miklós Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez: A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve - Történeti Tanulmányok, 12. köt. Szerk. Zombori István. Szeged, 2009. (95-127.) 97. 125
