Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Csikós Gábor: „A megye területén a rémhírek özöne van”
Az 1949-es választások a rémhírek új termését hozták. A második világháborút követő választások megmutatták, hogy a kommunistáknak nincs többségi tármogatottságuk a magyar társadalomban. Dacára a szovjet hadsereg jelenlétének és annak, hogy a népszerűnek szánt „földreform" ügyét kisajátították48; az 1945-ös választásokon mégis alulmaradtak a kisgazdákkal szemben. Rákosi Mátyás kongresszusi beszámolójában igyekezett ugyan a helyzetet győzelemként beállítani - „a régi demokratikus politikai hagyományokkal bíró Békés, Csortgrád, Hajdú megyékben, a Viharsarokban a parasztság többsége nem a kisgazda- pártra szavazott", illetve a kisgazda-képviselők között „bőven akad olyan, akit erős kötelékek fűznek a nagytőkéhez és a régi rendszerhez"49 - az 1947-es választás azonban megint kudarcot hozott: a magyar társadalom ismét a magántulajdon és a parlamentális demokrácia mellett, a szovjetizálás ellen szavazott.50 Ebből okulva az 1949-es „választás" során már csak egyre lehetett szavazni, a Népfrontba tömörült kommunistákra, de a propaganda szerint még ez is jobb volt, mint a múlt, amikor lehetett ugyan sok közül választani, de egyik sem képviselte a dolgozók érdekeit.51 Valószínűleg ilyesféle választ kapott az a tárnoki asszony is, aki a gyűlésen megkérdezte: „Miért kell ilyen propagandát kifejteni, ha a választás eredménye biztos. "52 Ilyen abszurditások fényében - amikor „rossz hatást tett a falu lakosságára, hogy az ottani hentes és borbély felvirágozva mennek agitálni és ajtótól mennek be a házakba.... A falujárók között van egy nő, aki a kocsmában iszik az emberekkel és énekel velük"53 - nem volt lehetetlen a valóságtól egészen elrugaszkodott elképzeléseknek sem hitelt adni. Elterjedhetett hát, „hogy nem lesz választás, mert az amerikaiak álomport fognak leszórni, és ezáltal az egész község el fog aludni". Mások egyenesen az amerikaiak bevonulását várták: a vágy és a retorziótól való félelem amalgámja volt az a jászágói rémhír, miszerint egy éjjel rendőrök mentek be egy kulák házához azzal, hogy fel ne keljen, mert itt van Amerika, amire az mégis felkelt, és annyit mondott: hál' istennek.54 Jászboldogházán pedig 1949 áprilisában már tudni vélték, hogy a háború el is kezdődött, az amerikaiak megszállták már Albániát, Jugoszláviát és Finnországot is.55 (Háborús hírek még a következő évben is felütötték a fejüket, Jánoshidán arról beszéltek, hogy Amerika megtámadta a Szovjetuniót.56 57) Pusztazámoron Lizicska József bíró azt terjesztette, hogy akik nem szavaznak a Népfrontra, zöld karszalagot fognak kapni, „deőezt is büszkénfogja viselni" 57 Jászfényszarun egy 78 holdas gazda véleménye az volt, hogy a szavazás célja a kolhozok megszervezésének elősegítése, így „aki a Népfrontra szavaz, az a saját maga ellensége",58 Budakeszin kocsmai beszélgetések során még hónapok múltán is azt beszélték, hogy „kiveszik a rádióból a rövidhullámot, hogy ne tudják külföldet hallgatni".59 48 Rigó, 2014: 300-307. 49 Rákosi 1952: 91. 50 Romsics, 2010: 292. 51 JNSZML Jászárokszállás VB-ülés. 52 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1949. IV. 27. 53 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1949. V. 4. 54 JNSZML XXXV.41.b2 MDP Jászberény Járási Bizottság 1949-1953. - 1949. IV. 30. 55 JNSZML XXXV.41.b2 MDP Jászberény Járási Bizottság 1949-1953. - 4. 1949. IV. 6. 56 JNSZML XXXV.41.b2 MDP Jászberény Járási Bizottság 1949-1953. - 1950. VIII. 31. 57 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki Járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1949. V. 11. 58 JNSZML XXXV.41.b2 MDP Jászberény Járási Bizottság 1949-1953 1949. VII. 22. 59 PML XXXV. 5. a MDP Budakörnyéki járás Bizottsága és alapszervezeti iratai 1949. VIII. 17. 68
