Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 7-8. szám - Az a célunk, hogy az egyetem Kecskemét - nemzetközi szinten ismert - szellemi központja legyen (Berács Józseffel Rigó Róbert beszélget)

(MNB) köszönhetően, ami számunkra hasonlóan fontos duális partner lesz, mint a járműmérnök szakon a Mercedes. Az MNB már az első évben 20 hallgatót fogad duális képzésben, ami azt jelenti, hogy a 60 meghirdetett nappali helyre vonatko­zóan a hallgatók egyharmadáról van szó, tehát mi erről a 33 százalékos szintről indulunk, és nem két-három százalékról. Az egész képzési rendszer szempontjá­ból ez más hozzáállást igényel, és a duális képzés más hatást fog jelenteni.- Van más duális partner is az MNB-n kívül?- Igen, további hat partnerrel kezdjük a képzést 2016-ban. Ezt a csoportot szeretnénk majd bővíteni, mert a főiskolának most 40 duális partnere van. A gazdasági területen a Knorr-Bremse és a Mercedes még nem duális partner, az a tervünk 2017-ben már ők is vállaljanak egy-két hallgatót.- Mi a második szempont, amiben más lesz az itteni képzés?- A következő szempont az, hogy mi szeretnénk a regionális fejlődéshez hoz­zájárulni, szeretnénk erősíteni a beágyazottságunkat a helyi gazdasági környezet­be, a város társadalmába. Például a most induló gazdálkodási és menedzsment szaknak három szakiránya lesz, ezek közül az egyik a kulturális menedzsment. Ha azt szeretnénk, hogy Kecskemét fesztiválváros legyen, Kodály városa, itt van a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kihelyezett tanszéke, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, akkor gazdasági szakemberekre is szükség lesz, hogy ezt elérjük. Kiemelten szeretnénk foglalkozni kis- és közepes vállalatokkal is, ami az egész régió fejlődése szempontjából meghatározó, és az eredményességünket is jelentheti. Akkor lehetünk sikeresek, ha 5-10 éven belül ez a térség is fölzárkó­zik az Európai Unió átlagos színvonalához. Ehhez elengedhetetlen, hogy elkezd­jünk foglalkozni a hátrányos helyzetű területekkel és társadalmi csoportokkal, sőt hallgatókkal is. Szeretnénk magas pontszámmal bekerülő fiatalokat is fölven­ni, de a kevésbé tehetséges diákokat is szeretnénk ide vonzani, akikkel többet kell foglalkozni. Ezért megyünk a középiskolákba, és próbálunk velük szorosabb kapcsolatot kialakítani, hogy már ott foglalkozzunk a diákokkal. Nézzük meg, hogy milyen tudással rendelkeznek, és segítsük őket. Jelenleg két területben gon­dolkozunk, amit fejleszteni szeretnénk, a matematika és az idegen nyelv. Ez a két terület az, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek a legnehezebben boldogulnak. A gazdagabb családból származók megtehetik, hogy jobb iskolába, különórára járatják a gyermeket, a hátrányos helyzetűeknek erre nincs módja, ezért fogjuk megvizsgálni, hogy a térségben hol vannak a leghátrányosabb járások, és igyek­szünk elmenni oda, és megpróbáljuk segíteni a tehetséges fiatalokat a tanulásban. Ezért szeretnénk létrehozni a Studium Generáléhoz hasonló szervezetet. Ez egy nagyon pozitív kezdeményezés, ami már évtizedek óta működik a Corvinuson, ahol a hallgatók előkészítőt tartanak azon középiskolások számára, akik ott sze­retnének továbbtanulni, különösen a hátrányos helyzetű fiatalokra fókuszálva.- A felzárkóztatás és tehetséggondozás nagyon munka- és költségigényes terület.- így van, sok ember és sok idő kell erre a területre, és olyan emberek, akik nemcsak a szűk feladatot, hanem az ügyet is látják. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom