Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Az a célunk, hogy az egyetem Kecskemét - nemzetközi szinten ismert - szellemi központja legyen (Berács Józseffel Rigó Róbert beszélget)
- Mi a harmadik szempont, amiben más lesz az itteni képzés?- A harmadik az én specialitásom, amihez leginkább értek, a képzés nemzetköziesítése. A Corvinuson én hoztam létre 1990-ben - rögtön a rendszerváltás után - az International Studies Centert (ISC), a Nemzetközi Oktatási Központot, amit 17 éven át vezettem. Ennek az lesz a lényege, hogy minél hamarabb indítani szeretnénk angolul képzési programokat, szakokat, melyekre várjuk a külföldi és a magyar hallgatókat is, tehát tanuljanak az egyetemen belül szaktárgyakat idegen nyelven, angolul.- Most is igazgatója a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának.- Mint említettem, 17 évig vezettem az ISC-t, majd az ottani belső harcok miatt az, amit stratégiailag terveztem meghiúsult, csinálják még valamilyen szinten, de nem úgy, ahogy szerettem volna. 2008-ban megalapítottuk két professzor kollégámmal, akikkel már korábban együtt dolgoztunk, a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központját (NFKK), aminek továbbra is az ügyvezető igazgatója vagyok, amit majd lassan átadok a helyettesemnek, már építem az utánpótlást.- Tehát több mint 25 éve igen magas szinten foglalkozik a felsőoktatás nemzet- köziesítésével.- így van, és azt gondolom, hogy ez az a terület, ahol nagyon le vagyunk maradva. Mondhatjuk, hogy innen szép nyerni. Erre vonatkozóan, az említett felsőoktatási stratégia 2020-ra elég impozáns célt tűzött ki, ami egy uniós célszám is, azaz uniós szinten minden ötödik hallgató a diploma megszerzéséig legalább egy félévet töltsön külföldön. Most, ha ezt megnézem országos szinten, akkor ez 9-10% körül van, a Corvinuson ez az érték jóval magasabb, 20-22%, itt a Kecskeméti Főiskolán ez egy százalék. Tehát most erről a szintről indulunk, és azt szeretném elérni, hogy egyetemi szinten ezt megerősítsük, a gazdasági képzések terén Kecskeméten a célunk a 25%-os arány elérése már az elején. Tehát úgy kell végezni az első hallgatóinknak, a 60 főnek, hogy minimum az egynegyedük, legalább 15 fő, egy szemesztert külföldön tanuljon. Az uniós célt szeretnénk felülteljesíteni. Ehhez az kell, hogy foglalkozzunk a hallgatókkal, amikor belépnek, mérjük a felkészültségüket, és gondoskodjunk róla, hogy a harmadik évre a nyelvtudásuk már megfelelő szinten legyen. A nemzetköziesítésnek sok oldala van, az egyik legfontosabb a tanárok felkészültsége, mert mindenkinek nagy kihívás idegen nyelven tanítani. Kétszer, háromszor annyit kell rá készülni, de hosszabb távon megéri nekik is, és a diákoknak is. Sok adat van arra vonatkozóan, hogy a végzettség után mennyivel könnyebb az elhelyezkedés, ha valaki jól tud idegen nyelven kommunikálni, volt már külföldön, és nemcsak az elhelyezkedés megy könnyebben, hanem a fizetések is magasabbak. Tehát ez az a három láb, amin az új képzésnek állnia kell.- Ezek nagyon impozáns és racionális tervek. Most egy szakkal indul 2016 őszétől a gazdasági képzés már az egyetemen, a gazdálkodási és menedzsment szakon 60 fővel. Most már az első helyes jelentkezési adatokat ismerjük, és hajói tudom, közel kétszeres volt az első helyes jelentkezők száma erre a 60 helyre. Minek köszönhető ez a jó eredmény így elsőre? 142
