Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

got sugárzó mellszobra reprezentativitásában messze eltávolodott akár csak a 19. század közepén létrejött pasztellportré kifejezési tartományától és a drámaköltő töprengő, befelé élő alakját meg sem kísérli fölmutatni.32

Talán kissé hosszan idéztem Balanyi Bélának a művei keletkezéséről és sorsáról szóló vallomását, mivel más, források nélküli művekre is tanulságul szolgálhat, és szerves része Katona József ikonográfiájának. Ugyanez jellemzi a következő, Tápai Antal (1902-1986) szobrászművész által a Szegedi Nemzeti Színház33 34 homlokzatára készített, kétszeres életnagyságú műkőszobrát. Tápai az alkotásait, azok keletkezését is részletesen tárgyaló Életutam című önéletírásában rögzítette: „1954-ben kaptam a Képzőművészeti Alaptól megbízást Erkel Ferencnek és Katona Józsefnek a Szegedi Nemzeti Színház fülkéiben elhelyezendő szobraira. A színház műemlék. A homlokzat újbarokkos kiképzése megszabta a szobrok formaértékeit. Az Erkel-szobor nem okozott problémát. Alakját, karakteres vonásait fényképek, festmények, szobrok őrzik. Katona József-szobrához azonban kevés támpontom volt. A Kecskeméten harminc évvel a halála után felállított szobra (értsd: a Dunaiszky-mű — a szerk.) nem sokat jelentett, és nem segített a Vahot Imre által publikált Katona József-rajz sem. A szakmailag gyönge rajz két évtizeddel Katona halála után születhetett. Vahot ismert, kapkodó felületessége is kevéssé teszi a rajz hitelét. Megszereztem Kecskemétről a Katona sírból kivett koponya különböző nézeteinek a fényképeit. Összevetettem a rajzzal. A koponya szerkezete, arányai kizárják a rajz hitelességét. A koponya hosszúfejű típust, a rajz rövid fejűt mutat. A fényképeken a koponyatető lapos boltozatú, erős homlokdudorokkal, a rajzon magas ívű, dudorok nélküli. A koponya állcsúcsai szélesek, szögletesek, a Vahot-féle rajzon keskeny, szív alakú az áll. Az agy tok a koponyán jóval szélesebb az arckoponyánál, a rajzon a homlok a keskenyebb. A koponyán a felső fogsor rendellenesen előbbre állt, mint az alsó. A rajzon ez nincs meg. A koponyafényképeket raszteresen felnagyítottam, átlátszó papírokon dolgoztam ki a koponyát borító lágy részleteket. /.../A Tábor utcai kör műtermében mintáztam meg a szobrokat. A zsűri Erkelt az átvételi jegyzőkönyvben dicsérettel fogadta el, és Katona portréját »igazi költőfejedelemnek« titulálta. Kiöntöttem a negatívokat, és télidőben csigákkal fölhúztuk a fülkékbe."3* A kétszeres életnagyságú szobornak magasról, az épület homlokzatáról is jól kell látszani, a földön álló szemlélőnek is jellemzőnek kell mutatnia magát. Tápai, ahogy írta is, próbált megfelelni a barokkos építészeti tagozatnak. Ezért mozgásban lévő, dinamikus szoboralakot mintázott. A hátán nagy redőket vető köpenye, előrelépő bal lába, nyitott kabátja, a teste elé emelt, kéziratot tartó bal keze és indulatosan előre s balra fordított feje együtt erősíti mindezt. Az arcon a redőzött homlok és az összevont szemöldök, a szuggesztív tekintet mintha kétkedést sejtetnének. „A déli fülkébe Katona József szobra került, az északiba Erkel Ferencé. Mindkét szobor hűen átvette a homlokzat újbarokkos szellemiségét, mellőzte a fölös díszeket, a cifra ünnepélyességet. Tápai szobrai tömör, vaskos for32 Imre Gábor Mátyási József-emléktáblája (Kecskemét, Rákóczi út, a Törvényháza oldalán) a Katona szobornál sikerültebb műve.

33 Szeged, Vaszy Viktor tér 1.

34 Tápai Antal: Katona József, 1954-1956. műkő. Tápai szobrainak elmaradt a fölavatása az 1956-os forradalom közbejötté miatt. Tápai Antal: Életutam. Somogyi Könyvtár, Szeged, 1983. 54-56. Tápai írása illusztrálására közli Vahot képét, Katona koponyájának három nézetét, az azokról készített rajzait, valamint mintázás közben és készen a teljes alakot és két nézetben a fejét.

86