Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Sümegi György: Katona József-arcmások: évfordulók között és után

mákból építkeznek, nemes egyszerűség jellemzi őket, mind Katona, mind Erkel mozdulata energikus, a nagy szellemek magabiztosságát tükrözik" - összegez Tóth Attila Szeged város szobrait bemutató összefoglalójában.35 Ez a nagyméretű plasztika a színház főbejáratának a homlokzatán valójában távoli társa a Lechner Ödön-Pártos Gyula tervezte Kecskeméti bérház (1874, Budapest, Veres Pálné u. 9.) második emeleti homlokzatának fülkéjében álló szobornak. Motivikusan annyi a közös bennük, hogy mindkét figura kéziratot tart a kezében.

Vannak olyan alkotók, akik ilyen típusú műveik elkészítésénél - ugyan tájékozódnak a portréelőzményekről - mégis nagyobb szerepet szánnak a saját intuícióiknak, a saját, szoboralakban megfogalmazható plasztikai ideáiknak. Ilyen szobornak tekinthető Vigh Tamás (1926-2010) szobrászművész egész alakos, a kecskeméti Katona József Színház melletti téren elhelyezett, már említett alkotása. Föntebb már utaltam arra, hogy a 19. század második felétől kezdődően gyakran fölmerült, hogy a város, Katona szülővárosa főterét kellene legnagyobb fiának a szobrával megjelölni. Ám azt tudomásul kellett vennie minden ötletelőnek, hogy Teles Ede Kossuth-szobrának (1906) a helye lenne igazán méltó Katona-szobra főtéri elhelyezésére, de mivel az véglegesen foglalt, így eshetett, egyébként jogosan, a választás a színház melletti intim térre. A szobor megrendeléséről, a megrendelő igényeiről, az alkotói folyamat fázisairól nem ismerünk dokumentumokat. Bizonyosnak tűnik, hogy nem írtak ki országos és nyilvános pályázatot, ahogyan a síremlékre történt. „A Városi Tanács és a Képzőművészeti Alap megbízásából Vigh Tamás szobrászművész még I960 nyarán megkezdte az új emlékmű tervezését."36 Nyilvánvaló, hogy írásban is megbízták őt a szobor elkészítésével. Az akkori szerződések tartalmazták az elkészítendő mű paramétereit (milyen anyagból, milyen méretben, hová tervezendő, a szerzői tiszteletdíj mértékét, a mű bírálatát, lehetőleg a tervét és annak alapján a véglegesítettet), megbízó és megbízott kötelezettségeit. E szobor születéséről viszont annyi tudható bizonyossággal, hogy a város részéről Heltai Nándor népművelési felügyelő (1960-1971) tárgyalhatott a szobrásszal a készülő alkotásról. Heltai Nándor szorgalmazója és elkötelezett híve volt hivatali munkálkodása idejében a városhoz kötődő jelentős személyiségek szobrainak (pl. Fényes Adolf) az állításában. Munkásságának fontos részét képezte a Vasútpark Katona József Múzeum épületével szembeni részének szobrokkal való megtöltése.37 Heltai vallotta, hogy az „előzetesen, írásban küldött kérdéseimre adott Vigh Tamás-válaszokról a lakásán beszélgettünk. Tudni akartam, nem kell-e attól tartani, hogy valamiféle babéros, lángoló prófétás művésznek ábrázolja, amilyennek Czélkuti giccse. "38 Tehát a megrendelő város nevében a kb. 30 éves Heltai bizonyosságot akart arról szerezni, hogy a 34 éves Vigh Tamás mennyire veszi komolyan a föladatot. Mert - s ezt Heltai indokoltan teszi hozzá - az 195635 Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái. Szeged Megyei logú Város Önkormányzata, Szeged, 1993. 56-57.

36 Heltai Nándor: Szabálytalan tudósítás a Katona József-emlékévről. Aranyhomok, 1962. 20-24.

37 Története sajátos, a fémszobrok lopások, fémtolvajok tevékenységének (pl. Mathiász János szobra, Dunaiszky László: Katona József) a terepe lett, ám a kőszobrok is megtizedelődtek az elmúlt évtizedekben. Történetük nem tartozik e könyv kereteibe.

38 Joós Ferenc: Búcsú a Katona József szobortól. Petőfi Népe, 1962. dec. 13.

87