Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 9. szám - Mészáros Tibor: „...az újságírás nem árt az írónak; kitűnő iskola és gyakorlat” (A publicista Márai)
ként" említett miliő, melyben idő és tér, emberek és események, sorsok és személyiségek közösen határozzák meg a jelent és a jövőt. Ekkori írásai színvonalát jelzi, hogy személye szinte teljesen ismeretlen volta ellenére a Frankfurter Zeitung több cikkét közli. Emellett megjelennek tárcái a Prager Tagblattban, de ír a Drache című lipcsei avantgárd hetilapnak és a Simplicissimus című, Albert Langen által alapított müncheni szatirikus lapnak is, továbbá szerzője a Jugendnek. Idehaza egyidejűleg az Újságban, a trianoni utódállamokban pedig a Keleti Újságban (Kolozsvár), a Kassai Naplóban, a Prágai Magyar Hírlapban látnak napvilágot cikkei. Több, mint impozáns lista egy huszonéves szerzőtől. Márai (Lipcse66 és Frankfurt után) a weimari köztársaság Berlinjében élt, mely önmagában is a politikai instabilitás és megosztottság, a gazdasági káosz időszaka volt, ezért egy kitelepült könnyen élhetett át idegenséget; Rejtő Jenő a várost „az önmagából kivándorolt Európa új világá"-nak nevezte. A város aranykora idején (1924 után) Márai már Párizsban él, de így is rengeteg impulzust és élményt adott számára a kulturális sokszínűség, a koldusszegénység, sőt, a homoszexualitás által meghatározott főváros is. „A nemek pártokra szakadtak; előbb csak divat volt, később járvány a homoszexualitás. Óriási üzemek alakultak e szenvedélyek mesterséges csíráztatására" - írta önéletírásában.67 68 Sokszor kávéházakba járva múlatta az időt (Berlinben legtöbbször a Romanisches, a Westend és a Nürnberg vendége volt), s meglehetősen sok náció képviselőjével hozta össze a sors. Ez is forrása németországi évei „vadságának és zavarosságának". Texas című írásában „fiatalemberhez illő", Rejtő Jenő világára jellemző történetek sorát meséli el a berlini évekből. „Abban az időben minden este Hölderlint olvastam. Teljesen úgy éltem, mint egy fiatal költőhöz illik vesztett háború után, a berlini Oliver Platz környékén. Lépést se tettem Hölderlin nélkül. Este beültem az új bárba, tojásos konyakot ittam, és felolvastam a börtönviselt tulajdonosnak az őrült költő himnuszait. Minden tojásos konyak után felolvastam egy himnuszt. [...] Leggyakrabban egy magas, félszemű, állítólag leszerelt kapitány érkezett egy különösen kifejlett farkaskutyával. Magázta a kutyát és udvariasan beszélt vele. [...] A kutyának légcsőhurutja volt ebben az időben, s a kapitány szabályosan gyógykezelte. A kutya inhalált és fanyalogva itta a Selters-vizet. [...] Egy bőrkabátos, harmincéves, nagyon energikus ember minden este új vendégeket hozott magával. A bokszolót is ő hozta, valahonnan Neukölnből. A bokszoló középsúlyú volt és cérnavékony, nőies hangon, selypítve beszélt; a tulajdonos felesége nehézsúlyú volt és mély hangon beszélt: néhány hét múlva megszöktek."66 A németországi évek alatt nagyon sok olyan jellegű cikket jegyez, mely egy kíváncsi ifjú helyszíni tudósítása, oknyomozó riportja, ezért számol be sok bírósági perről (jelen van Hitler 1923-as perénél is!), extrém eseményről: kémleli, értelmezi a világot, mely körülveszi őt. Német farsang című, maskarába bújtatott, személyiség nélküli arcokat bemutató, egy kultúra válságát, vagy inkább végét sejtető írása69 zárlata ígéretes jövőt jósol szerzőjének: „Ha egy kultúra haldoklik, gyorsan papot hívat, s egy új vallásba temetkezik, vagy hátat fordít minden papos menekvésnek, s álarcosbálba kezd a konzulnak kinevezett lovak 66 Lipcsében az Institut für Zeitungskunde (Újságkutató/Sajtókutató Intézet) hallgatója lesz, mely 1909-1926 között működött. Az intézménnyel kapcsolatban szinte csak ironikusan nyilatkozik, ezt írja pl. Mihályi Ödönnek: „Tegnap este volt az első előadás - előzőleg bemutattak Geheimrat Büchernek, mint magyar fenomént. Geheimrat Bücher egy ős Greis, s előadása annyiból állott, hogy maga elé helyezett két ólomszedést, és typhografiai műszavakkal elmagyarázta, hogy mi a szedés. Azt hiszem, valami szedő." (PIM Kézirattár, V. 2293/179/29) 67 Egy polgár vallomásai II. Bp. 1935. 94. 68 Texas. = Kabala. Bp. 1936. 165-168. 69 Kassai Napló, 1922. márc. 1. 48. sz. 3M. 73
