Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 11. szám - 225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Péterné Fehér Mária: Kecskemét Katona József korában
Mivel Kecskemét a földesúri szolgáltatásokat egy összegben megváltotta a földesuraktól, az elöljáróság mint földesúr lépett fel a város lakóival szemben. A város minden lakója köteles volt vagyoni helyzetének megfelelően közmunkát végezni. Csak kevés embert mentettek fel alóla: pl. hivatalban levő tisztviselőket, egyházi személyeket, 1830-tól a választott község tagjait, szolgákat, cselédeket. 1797-ben pl., amikor József nádor Mezőhegyesről Budára tartva Kecskeméten átutazott, a város utcáit a Csongrádi utcától a Budai kapuig közmunkával egyengették el.8 Kecskemét magisztrátusa nemcsak beszedte az adókat, hanem maga is gazdálkodott. A városnak saját gulyája, ménese, juhnyája volt. Sok földesúri javadalmat megszerzett, pl. a „korcsmáltatás" jogát. Saját kocsmáiban mérte a gazdáktól beszedett dézsmaborokat. A pálinkamérés is a város privilégiuma volt, csakúgy, mint a húsmérés. A város mészárszékeket tartott fenn. Az országos vásárok és a heti két piac is jelentős bevételt hozott a városnak. A város tulajdonában voltak boltok is, amiket főleg görög, zsidó vagy német származású kereskedőknek adtak ki. 1830-ban azonban országosan megtiltották, hogy a mezővárosok önálló gazdálkodást folytassanak. Ettől kezdve Kecskemét az ún. királyi haszonvételeket, beneficiumokat haszonbérbe adta.9 Kecskemét jövedelme a 18. sz. elejétől folyamatosan emelkedett, ezért a város elöljárósága az 1720-as évektől törekedett arra, hogy a földesuraitól magát pénzben megváltsa. Ez szabadabb gazdálkodást, nagyobb önállóságot jelentett, ugyanakkor egyik feltétele volt a szabad királyi városi jog megszerzésének, ami Kecskemét céljai között szerepelt. Mivel a városnak több földesura volt, mindegyikkel külön kellett megegyezni. 1724-től 1848-ig Kecskemét a földesúri jogok megváltására összesen 303 620 pengő forintot fizetett ki. Ebből a legjelentősebb összeget: 171 568 pengőforintot herceg Koháry Ferenc 1826. évi halála után örökösének, Szász Coburg Ferdinánd hercegnek fizették ki 1834. november 15-én.10 A város, miután a 18. sz. közepén elesett a kun puszták bérletétől, igyekezett a környező pusztákat megszerezni zálogbavétel vagy vásárlás útján azok földesuraitól. Borbás, Szentkirály és Alpár pusztákat már régtől fogva bérelte Kecskemét a Vay, Plathy, Ottlik, Bónis famíliáktól. Megváltásukba 1778-ban kezdett, a folyamat 1855-ig tartott, és 842 130 pengőforintjába került a városnak.11 Bugac pusztának nagyobb részét 1810-től bérelte Kecskemét a bernátfalvi Földváry családtól (1864-ben került véglegesen a város tulajdonába). Kisebbik részét a Szentkirályi családtól vette bérbe a város (1901-ben lett a tulajdona). Monostor pusztát, Bugac szomszédságában 1767-1794 között a Majtényi családtól bérelte Kecskemét, 1794. május 6-án pedig megvette. Agasegyháza pusztát Petemé Fehér Mária: Híres német családok Kecskeméten I. A Czollner, a Fischer és a Kiingert család. Kecskemét, 2013. 41. 8 Iványosi-Szabó Tibor 2002. 341. 9 Iványosi-Szabó Tibor 2002. 330. 10 Péterné Fehér Mária: Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben. In: Bács-Kiskun megye múltjából 16. kötet (Szerk.: Tóth Ágnes) Kecskemét, 2000. 181-183. 11 Péterné Fehér Mária 2000. 183-187. 6
