Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kanalas Imre: Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai
A gazdasági fejlődés nyomot hagyott a település képén is. Megszépült a belváros, számos városrészben (Alsószéktó, Felsőszéktó, Petőfiváros, Széchenyiváros, Homokbánya stb.) új lakásépítések és felújítások indultak meg. A város több pontján útfelújítások valósultak meg, csomópontok és kerékpárutak épültek, de találhatunk szállodai, felsőoktatási és kutatás-fejlesztési beruházásokat is. Készülőben van az új Egyetemi Campus, s fejlesztések előtt állnak a volt laktanyai területek (Rudolf- és Erzsébet-laktanya, Homokbánya). Mégis a legjelentősebb változások az ipari övezetekben érhetők tetten, ahol gombamód szaporodnak az óriási gyárak, új üzemek és logisztikai központok, melyek alapjaiban formálják át az egykori mezőváros arculatát. A közeljövő városfejlesztési feladatai, tűnődés a város előtt álló kihívásokon Kecskemét napjainkban zajló dinamikus növekedése, gazdasági előretörése kapcsán megállapítható, hogy a város - nagy valószínűséggel - történelmi fejlődésének egyik, ha nem a legpezsgőbb időszakát éli. Újabb és újabb ipari beruházások valósulnak meg (a minap hallhattuk a Mercedes-gyár bejelentését egy új 185 milliárd forintos fejlesztési programról), épülőben van az új „Egyetemi Campus" (2016. július 1-jétől Kecskemét hivatalosan is egyetemvárossá válik), készülnek a tervek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásainak (23,1 milliárd forint) lehívására. Kecskemét elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiájából, Gazdasági Programjából és a Modern Városok Programja keretében elhangzott miniszterelnöki bejelentésekből értesülhettünk a város fejlesztési elképzeléseiről. Ezen a ponton mégis érdemes egy pillanatra megállnunk és elgondolkodnunk azon, hogy az előttünk álló lehetőségek milyen feladatok ellátását feltételezik, milyen kérdéseket és problémákat vetnek fel, illetve milyen kihívások elé állítják a várost, s annak irányítóit. Bár a rendelkezésre álló források igen nagynak tűnnek, sohasem szabad elfeledkezni arról, hogy a település egy összetett rendszer a maga gazdasági, műszaki-infrastrukturális, társadalmi és környezeti szférájával, melynek hatékony működtetése komplex feladat. Ahhoz, hogy a város kiegyensúlyozottan tudjon fejlődni, minden szférát megfelelően kell fejleszteni, hiszen hiába vannak nagy beruházások, ha nem tudjuk biztosítani hozzá a megfelelő minőségű munkaerőt, vagy egy olyan közlekedési rendszert, amely a lakosság és a vállalkozások mindennapos igényeit magas színvonalon képes kiszolgálni. Ugyanilyen fontos, hogy az emberek a biztos megélhetés mellett Kecskemétről úgy vélekedjenek, hogy ez egy kellemes, biztonságos és befogadó város, ahol széles körű és magas szintű közigazgatási, egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális szolgáltatások vehetők igénybe, ahol jó élni. A város versenyképességének megőrzése nagyrészt társadalmának szorgalmán, innovativitásán és vállalkozó kedvén múlik, de ugyanilyen fontos a fiatal lakosságának megtartása, illetve a fiatal családok városba vonzása. Fontos lesz foglalkozni a globalizáció minden területet érintő hatásaival. Éppen ezért a város versenyképességének erősítése és gazdasági háttérfeltételeinek (pl. infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás feltételeinek javítása, a szükséges munkaerő 166
