Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kanalas Imre: Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai
és megfelelő üzleti klíma biztosítása) megerősítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani azoknak az ágazatoknak (pl. mezőgazdaság és élelmiszeripar, környezetipar, elektronikai ipar, turizmus) a fejlesztésére is, melyek komplementer szerepüknél fogva még inkább elő tudják segíteni Kecskemét több lábon állását, gazdasági szerkezetének diverzifikálását. El kell gondolkodni azon, hogy Kecskemét a jövőben miképpen tudja összehangolni a gazdasági növekedés és foglalkoztatás bővítése kapcsán megfogalmazott kormányzati és társadalmi igényeket azzal a ténnyel, hogy a város egy környezetileg érzékeny, a klímaváltozás által leginkább érintett területen helyezkedik el. A városnak a gazdaságfejlesztése során meg kell találnia az egyensúlyt az ipari fejlesztések léptéke és ágazati szerkezete (elsősorban a környezetbarát, magas technológiai színvonalat képviselő, valamint agrár-élelmiszeripari ágazatok fejlesztése lenne kívánatos), valamint a természet teherbíró képessége között. Ezért Kecskemétnek a jövőbeli gazdasági eredményeit kívánatos lenne a környezet megóvásával, az innovációs teljesítményének fokozásával, az energia- és erőforrás-hatékonyság javításával, továbbá a megújuló energiahordozók szerepének bővítésével elérnie. A város működőképességének és fenntartható működtetésének, valamint a jövőbeli fejlesztési lehetőségeinek biztosítása érdekében folytatnia kell infrastrukturális hálózatainak (pl. közúti, közlekedési, energetikai, távhő, informatikai) modernizációját, ahol pedig szükséges, új elemekkel való bővítését. Ezeket a hálózatokat olyan mértékben kell kiépíteni, melyek kielégíthetik a mindenkori társadalmi és gazdasági szükségleteket, ugyanakkor nem veszélyeztetik a város természeti környezetének teherbíró képességét, valamint a város hosszú távú élhetőségének biztosítását. A városnak kiemelt figyelmet kellene fordítani a környezetvédelem és klímaváltozás kérdéseire. Meghatározó szerepet játszhat a város fejlődésében a település és térségének természetföldrajzi és környezeti adottsága (térségünk környezetileg érzékeny, szárazodásra hajlamos területen helyezkedik el), amely Kecskemétet és környékét nemcsak a fenntartható tájgazdálkodásra, de ökoturisztikai, zöldenergia-előállítási és környezetipari tevékenységek ösztönzésére is sarkallja. Figyelnie kell arra, hogy a Kárpát-medencén belül az éghajlati változásoknak leginkább kitett terület a Homokhátság, a változó körülmények (pl. szárazodás, süllyedő talajvízszint, időjárási szélsőségek, korlátozottan rendelkezésre álló öntözővíz) pedig befolyásolhatják a területhasználatot, a gazdálkodást, valamint a városfejlesztés lehetőségeit, s ezen keresztül a város élhetőségét. A város belső adottságai közül - az elkövetkező évtizedben is - várhatóan az egyik legnagyobb városfejlődési potenciált a város kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedése fogja jelenteni, különösen abban az esetben, ha - a közlekedésfejlesztési stratégiában tervezetteknek megfelelően - megépül az M44-es autóút és az M8-as kelet-nyugati transzverzális közlekedési út. A város logisztikai potenciálja kiemelkedő, ha figyelembe vesszük az észak-dél (M5) és kelet-nyugat irányú (M8-M4-M44) közlekedési hálózatok metszéspontjából adódó csomóponti szerepkört a kiegészülő vasúti kapacitásokkal (140-es és 145-ös vonalak, esetlegesen Budapest-Belgrád gyorsvasút) és a kecskeméti repülőtér polgári hasznosításával. Ezek azonban csak az elmúlt években elindított, s a város térségi elérhetőségét 167
