Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - Kanalas Imre: Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai
Kecskemét versenyképességének további növelése érdekében döntött úgy a város vezetése, hogy a 2007-ben még 2%-os helyi iparűzési adó szintjét - előre meghatározott módon - 2008 és 2011 között évente 0,1 százalékponttal csökkenti 1,6%-os szintre. A döntés helyesnek bizonyult, hiszen mind a gazdasági szervezetek száma (2007-ben 16 647 db, 2009-ben 18 795 db, míg 2014-ben), mind pedig a helyi iparűzési adóbevételei növekedtek (7. ábra) amit még a 2009-től egyre mélyülő gazdasági válság sem tudott meghatározó módon befolyásolni. Ebben bizonyára komoly szerepet játszott a Daimler-Benz csoport 2008-as gyárépítési bejelentése, melynek jelentősége Kecskemét fejlődését alapjaiban előmozdító eseményekkel (pl. a szőlő- és gyümölcstelepítések, a város megyeszékhellyé válása) mérhető csak össze. A gyárépítés és a termelés beindulását követően új beszállítók és magas szintű technológia jelent meg a városban, az áruszállítás volumene soha nem látott szintekre emelkedett, növekedett a népesség, s jelentős előrelépések történtek az oktatási-képzési, kutatás-fejlesztési, innovációs, foglalkoztatási, logisztikai, közútfejlesztési, közlekedési, egészségügyi, energiahatékonysági, városüzemeltetési és városrendezési területeken. Forrás: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Zárszámadásai 2006-2015 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 7. ábra: Helyi iparűzési adó bevételeinek alakulása Kecskeméten (Forrás: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Zárszámadásai 2006-2015) 165
